„Szálljunk szembe a széteséssel!”

Technikai játékok feledtetik a testvéri közösséget, személyes joggá torzul az ösztönkiélés, párzássá züllik a szerelem, Isten kimarad a hétköznap után az ünnepből is. Akiket készületlenül ér ez az új evangelizációs helyzet, megzavarodnak, hátat fordítanak a jövőnek. Mivel számukra értelmezhetetlen és fájó ez a világ, ezért – ahogy a maiak mondják –, „trendi” lett a „retro”, zenében, ruhában, művészetben, sőt már a liturgiában is. A Bibliában megélt kivonulás (az exodus) lényege azonban nem a menekülés, hanem az átmenet (a pászka), amelyben, mint kottában a muzsika, benne búvik a jövő, az Úrnak, majd Jézus urunknak és egyházának átmenete a tengernyi ellenálláson.
Hívlak benneteket, szálljunk szembe a széteséssel! A romlás csak akkor haraphat belénk, ha szívünkben feladtuk a reményt – de ezt miért tennénk? Olyan Istenünk van, aki hű marad akkor is, ha mi hűtlenné válnánk (vö. 2Tim 2,13). Okos programokkal némítsuk el a kishitűek jajongását! Amit nyújthatunk, talán nem a legjobb, de mindenképpen lehet életmentő „morzsa” (vö. Mt 15,27). Köreinkben ne lehessen sem unatkozni, sem keseregni! Törődjünk bátran az érzékeny és magányos serdülőkkel! Velük nyilván másról kell beszélnünk és máshogy kell foglalkoznunk, mint a kisiskolásokkal. E ponton felismerhető, hogy a kenyérkereső foglalkozásunkon túl mennyi az Istentől kapott hivatásunk, hiszen az ő örömhírét nem csupaszíthatjuk „óraadássá”. Itt az is világos, a hitoktató „papi” munkát végez, az egyházmegye legértékesebb tagjai közé tartozik, megbecsülendő, de ami jót tesz, az valójában megfizethetetlen. A Jézussal átbeszélgetett csendjeinkben, majd a gondosan előkészített órákon, a nagyobb hatósugarú találkozókon felejtsük el a kudarcot! Forduljunk újra a jövő felé, a minket váró „Omega” pont felé (vö. Jel 21,6). Ne feledjétek, ti a kicsik és a kezdők előtt tekintélyek vagytok. Sokan követnek vagy utánoznak benneteket. Fontos a munkátok, nélkülözhetetlenek vagytok, köszönet érte. Végezzétek azzal az elszántsággal, hogy minden tanítványotokban a jó győzzön a rossz felett (vö. Róm 12,21). A „Veni Sancte” évnyitókon imádkoztunk az iskolába indulókért és a nevelőikért. Isten velünk van, végezzük örömmel a munkánkat!

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .