Nyári tárlat a bécsi Leopold Múzeumban – Josef Maria Auchentaller Gustav Klimt, Kolo Moser és Josef Hoffmann mellett a bécsi szecesszió egyik legjelentősebb képviselője. Hála családjának és magángyűjtőinek, most „visszatérhetett” az osztrák fővárosba.
Elhunyt Illés Sándor – Minden embernek emberi hangja van – de van, akiről ezt érdemes külön is elmondani. Különösen, ha író ember, mert manapság annyi másféle hanggal találkozhatunk, ha beleolvasunk az újságoknak nevezett nyomtatott oldalakba, a könyvszerűvé összefűzött nyomdaipari termékekbe.
Csoóri Sándor egyik utolsó képviselője annak a költői hagyománynak, amely a versre ünnepként tekint, a versírást szolgálatként fogja föl, s az irodalomra a közösség, a nemzet képviseletét bízná. Legújabb kötete kettős számadás, kettős búcsúvétel. A Harangok zúgnak bennem versei a profetikus költőszerep ellehetetlenüléséről és az öregedés személyes sorsélményéről vallanak – egy idegenné vált világban: „Nem voltam pap s nem lettem próféta sem, / csak egy ember, aki még beszélni tudott / a kövekkel s a tűzvészekkel is” (Harangok zúgnak bennem; 47.). Önreflexiók, ars poeticák, számvetések és létösszegzések sorakoznak e könyvben, az élet és az életmű kései, díszes foglalatában.
Nyárközepi szegedi körkép – Vonattal utazom Szegedre. Két éve jártam ezen a vonalon, így az olvasás mellett nem maradhat el a nézelődés sem: vajon mi változott? Az első látványosság, hogy uniós támogatással megújult a ceglédi vasútállomás… Az esős hónapnak köszönhetően buján zöldellő, végtelen, erdőfoltos síkon most barátságosabbnak látszik a szigorú, zord tanyavilág.
Lassítja a szívritmust és csökkenti a vérnyomást a jó zene. A legjobb segítség a stroke rehabilitációja során az érzéseket kiváltó operamuzsika – mint például Puccini Turandotjából Kalaf Nessun dorma kezdetű áriája, amely tele van crescendókkal és diminuendókkal, vagyis a hangerő gyakran változik – állítják olasz kutatók. A zenét már sok kórházban használják a holisztikus gyógymód részeként.
Szépség, spiritualitás – és nagy nevek a Szépművészeti Múzeumban – Az 1965-ben alapított, szép természeti környezetben álló, dombra épült jeruzsálemi Izrael Múzeumban nincs rabolt kincs: az ötvenezer négyzetméteres épületegyüttesben található (a prehistorikus kortól a kortárs művészetig egymillió évet átölelő), félmillió tárgyat számon tartó gyűjtemény darabjai részben régészeti feltárásokból származnak, illetve adományozás vagy vásárlás útján kerültek az intézmény tulajdonába.
Egyházi iskolák pedagógusainak évzárója – Az esztergom-budapesti főegyházmegye oktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok és munkatársak részvételével mutatott be június 23-án, a tanév befejezésének alkalmából hálaadó szentmisét Erdő Péter bíboros a Szent István-bazilikában.
Magyarországi Schönberg-bemutatók – A biblikus-vallásos tematika mélyebb megértéséhez tudnunk kell, hogy a zsidó születésű Schönberg romantikus ifjúsága idején hívő katolikussá vált, és csak 1934-ben tért vissza a zsidó hithez – nem is elsősorban vallási, hanem inkább etikai-politikai meggondolásból, a Hitler által üldözött zsidósággal való együttérzésének kifejezéseképpen – írja Kárpáti János Arnold Schönberg Mózes és Áron című operáját elemző tanulmányában.
