Kultúra

Beszélgetés Gryllus Dániellel a negyvenéves Kalákáról – Ha valaki – az antik világtól dokumentálható és napjainkig töretlen tradíció szellemében – már csak szörnyülködésre és búsongásra lát okot „a mai ifjúság” egyre hanyatló szokásai és ízlése miatt, nos, neki is derűsebb nézetei támadhatnak, ha ellátogat az idén negyvenéves Kaláka együttes valamelyik koncertjére. A legkülönbözőbb korosztályok képviselőit látja majd ott – igen, főként fiatalokat –, akik kitörő lelkesedéssel üdvözlik például Ady, Arany János, József Attila, Kányádi Sándor, Kosztolányi, Petőfi vagy Radnóti megzenésített verseit. Nem sztárok, hanem tisztán ragyogó csillagok fényénél ünnepelnek. Legutóbb a diósgyőri vár ege alatt, ahol július elején már harmincadik alkalommal rendezték meg a Kaláka Fesztivált. A hangulat hagyományosan családias, kedves ismerősként tűnnek föl olykor a házigazdák, az együttes vezetője, Gryllus Dániel pedig egyszerűen mindenütt jelen van, így nem is nehéz megtalálnom. Akkor hát beszélgessünk.

Augusztus elseje, Vasas Szent Péter ünnepe, Szegeden fogadalmi ünnep, mert 1738-ban ezen az ünnepen hagyott alább a pestis pusztítása. 1904-ben e napon látta meg a napvilágot Szeged-alsóvároson Bálint Sándor. Közel volt az alsóvárosiak nagy búcsúja, a Havi Boldogasszony ünnepe is.

Kinek szánta a mester a Für Elise? – A bécsi főszékesegyházi levéltárban folytatott kutatása annak komoly feltételezésére vezette Klaus Martin Kopitz berlini Beethoven-kutatót, hogy a mester híres zongoradarabját kora neves bécsi énekesnőjének, Elisabeth Röckelnek (1793-1883) címezte. Az énekesnőt ugyanis még első gyermeke keresztelésekor is Elise Röckelként írták be az anyakönyvbe. Beethoven pedig 1810-ben, a zongoradarab születésekor jó barátságban volt vele.

Megnyílt az új Akropolisz Múzeum – Az ókori fellegvár lábánál június 20-án nyitotta meg kapuit Athén legifjabb látványossága, az új Akropolisz Múzeum. A svájci-amerikai sztárépítész, Bernard Tschumi és görög társtervezője, Michael Photiadis egy jelenleg is feltárás alatt álló, antik és középkori emlékeket egyaránt őrző romterület fölé álmodta meg a betonlábakon nyugvó, huszonháromezer négyzetméter alapterületű hipermodern üvegpalotát, amelynek harmadik szintjéről különösen csodás panoráma nyílik a város központjára és a szent hegyre.

John Malkovich európai turnéra indult – „A festő Matisse mondta egyszer, hogy a világot ártatlan gyermekként, kíváncsian és nyitottan kell nézni. Én ezt próbálom tenni egész életemben. Annál inkább érdekel, vajon miért vonzza az embert a gonosz, a bűn megismerése. Így van ez az egyes emberrel és a közönséggel is: szereti a „szörnyet”.

Művészettörténeti hangolódás a szeged-alsóvárosi búcsúra – Az oltár közepébe helyezett kegykép Máriát a Napba öltözött asszony alakjában állítja elénk, a Jelenések könyvének verse nyomán: Az égen nagy jel tűnt föl: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból korona.

Vajon ki a legerősebb ember a világon? Bizonyára jó pár olvasónk azonnal tudja a választ. Ám vajon ki volt az ókor legerősebb embere? Góliát, Sámson vagy esetleg Kristóf? Az erőbeliség sorrendjét, korabeli versenyek hiányában nem tudjuk biztosan eldönteni.

Emlékezés Ozsvári Csabára – Múlt pénteken döbbenettel, megrendülve hallottuk a hírt szerkesztőségünkben: negyvenhat éves korában meghalt Ozsvári Csaba ötvösművész.