„És akkor megképzett az Isten! / Aláhajolva, fölsuhanva, / bizonyos katolikus hitben / magát az Isten fölmutatta… / A hártyavékony ostyahéjon / kirajzolódott az az Isten, / akiben, mint az osztalékban / reméltem, de magam se hittem…”
Michelangelo Merisi, akit mindannyian Caravaggióként ismerünk, a XVII. századi itáliai festészet egyik legnagyobb és talán legérdekesebb alakja életútját, művészetét és zsenialitását tekintve egyaránt. A neves egyéniség és művész halálának négyszázadik évfordulójára emlékezve idén számos kezdeményezés célja a festő alakjának bemutatása, mélyebb megismerése.
„Engesztelő szoboravatás” az utolsó erdélyi polihisztor emlékére Szegeden – Mi sem jellemzőbb rendszerváltásunk felemás voltára, mint hogy két évtized elteltével is találni olyan nagyjainkat, akiknek nemzetnemesítő életútja mindmáig tabutéma, művük mintegy elorozva, az alkotót feledve gyarapítja a közösséget, és ami talán ennél is vádolóbb: névtelenségre ítélve sohasem válhatnak a nemzet igazi példaképeivé. A hatvan esztendeje elhunyt Bánffy Miklós esete jól példázza mindezt.
A gregorián a liturgikus szöveg és zene felülmúlhatatlan, az egyház által mintául rendelt egysége, az egész embert, értelmet és szívet megragadó istendicsőítés. Magyarországon bizonnyal legismertebb apostola a Schola Hungarica énekkar, melynek neve az elmúlt évtizedek során fogalommá vált. Fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepelték nemrég tagjai és tisztelői Budapesten, a Batthyány téri Szent Anna-templomban tartott jubileumi hangversenyen.
A képzőművészet kedvelői közül sokan szeretik a tájképeket. De van-e különbség tájkép és tájkép között? E kérdés ezúttal természetesen nem a tájak különbözőségére vonatkozik, hanem a műfajon belüli sajátosságokra.
A láthatatlan elismerése Cannes-ban – Apicsatpong Víraszethakul. Nem lesz könnyű megjegyezni a magyaros átírásban első olvasásra zavarba ejtő, sajtóhibák és nyelvtörők világát idéző nevet, a harminckilenc éves thaiföldi rendezőét, akinek Uncle Boonmee Who Can Recall His Past Lives (Bunmi bácsi, aki emlékszik előző életeire) című filmje kapta az idei Arany Pálmát a 63. cannes-i filmfesztiválon.
Összművészeti beszélgetés Rockenbauer Zoltánnal – Tahiti mitológia, politikai szerepvállalás kultuszminiszterséggel, Csinszka és Márffy, Furtwängler és Wagner… Rockenbauer Zoltánnal nehéz egyetlen témára összpontosítva beszélgetni. Már találkozásunk előtt eldöntöttem, „eklektikus” interjú készül vele, többnyire aktuális kulturális kérdésekről…
Ismét Cannes-ban rakodik ki a filmvilág – Ridley Scott Robin Hood-filmjének díszbemutatójával indult 12-én a 63. Cannes-i Filmfesztivál. A filmfesztivál mint műfaj a piac, a színház, a cirkusz és a mozi világának elemeiből, színeiből „kikevert” felület; olyan rendezvénytípus, amelyben művészek, sztárok, sztárjelöltek, gyártók és forgalmazók találkoznak, jelenítik meg filmekben megfogalmazott törekvéseiket.
