A Szombathelyi Egyházmegye és a Brenner János Emlékhely Alapítvány szervezésében december 13-án Erdő Péter bíboros, prímás megáldotta Boldog Brenner János vértanú szobrát Budapesten, a Szentimrevárosban.
Benke Imre nagy utazó: hosszú-hosszú utat hagyott maga mögött; hosszabbat, mint az emberek nagyobb része, és mindannyiunkénál kegyetlenebbet. Hite, ereje, vagánysága, derűje mindig minden nehézségen átsegítette. Karácsony táján a szívünkön kopogtat.
Hodász András atya a zavaró zajokról és a felemelő titokról
„Nincs hely termeimben! Eredjetek innen!” – Előttem van annak a ministránsfiúnak az arca, fülemben a hangja, akire úgy jó harminc évvel ezelőtt a fogadós szerepe esett a betlehemes játékban.
Karácsony. Emberré lett. Mostanában gyakran halljuk. A szeretet hasonlító erő. Isten szeret. Olyannyira, hogy hasonlóvá akart válni hozzám. Gyermekké lett, családban élt, evett, ivott, örült, haragudott, szenvedett – egészen odaadta magát, és elment a végsőkig. A fájdalmaim férfija is lett. Nyitva az ajtó. Én is hasonlóvá válhatok hozzá. Nem kell magyarázkodni, már a vágyakozásom is ajándék számára, amelyben hozzá kapcsolódhatok, és ő velem marad.
Fertődre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentes Mihály pap költőről elnevezett idősotthonába látogattunk, hogy az ünnepi készülődés közben egy pillantást vessünk a szívekben őrzött régi karácsonyokra.
