Az apostoli konstitúció mindenekelőtt megállapítja, hogy személyi ordinariátusokat kell létrehozni a katolikus egyházzal teljes szeretetközösségre lépő anglikánok számára. Az ordinariátus ünnepelheti az Eucharisztiát és a többi szentséget az anglikán hagyománynak megfelelő liturgikus könyvek szerint, amelyeket a Szentszék jóváhagyott. Így tovább élhet az anglikán közösség spirituális, liturgikus és lelkipásztori hagyománya. A konstitúció kimondja, hogy mindazok, akik anglikán diakónusként, papként vagy püspökként szolgáltak, jelentkezhetnek az ordináriusnál mint jelöltek, hogy felvegyék a katolikus egyházban az egyházi rend szentségét. A nős egyháziak számára a Sacerdotalis coelibatus kezdetű enciklika normáit, valamint az úgynevezett In June nyilatkozat normáit kell figyelembe venni. A nőtlen egyháziaknak el kell fogadniuk a papi nőtlenség szabályát. Az ordinárius csak nőtlen férfiak jelentkezését fogadja el a papság szentségének felvételére. A 277. kánon első paragrafusának megfelelően kérvényt nyújthatnak be a pápához nős férfiak is, esetüket egyenként, objektív szempontok szerint bírálja el a Szentszék. Egy ordinariátusban az egyházi rend szentségét felvenni kívánó jelölteket együtt képezik ki a többi szeminaristával, különös tekintettel a tanbeli és lelkipásztori kérdésekre. Már az apostoli konstitúció megjelenése előtt jelentkeztek az első anglikán csoportok az áttérés szándékával. A Traditional Anglican Communion (TAC) húsz plébániai közösségben mintegy ötezer hívőt számlál. A Keresztény Egység Pápai Tanácsának elnöke, Walter Kasper bíboros rádiónyilatkozatában november 9-én kijelentette: a pápai intézkedés az anglikán áttérők ügyében „nem botránykő az ökumenizmus folyamatában”. A bíboros még Minszkbe történt elutazása előtt beszélt a Szentatyával az apostoli konstitúcióról. „Kezdettől hangsúlyoztuk, hogy nem akadálya az ökumenizmusnak, ha egyesek lelkiismereti döntésük szerint elhagyják valamelyik keresztény közösséget, és másikhoz csatlakoznak.”
