Új Ember

Kalkuttai Teréz anya boldoggá avatásának emléknapja alkalmából október 22-én a Szeretet Misszionáriusai rend alapítójáról elnevezett térrel gazdagodott Budapest. A Boldog Teréz anya teret (a XII. kerületi Ormódi, Kempelen Farkas és Bürök utca által határolt területet) Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa áldotta meg. Az emléknapon a nuncius főcelebrálásával ünnepi szentmisét mutattak be a Szent István-bazilikában 18 órakor. Az emléknap fővédnöke Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek és Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége volt. A programokat az Apostoli Nunciatúra és az Albán Nagykövetség szervezte.

MKPK Sajtószolgálat

Az Új Ember legújabb kiadványsorozata

Krisztus tanúi a történelemben: hitvallók, vértanúk. Olyan nők és férfiak, akik a maguk kora és sokféle körülménye közt hitelesen megmutatták, hogy személyükön, hétköznapi életükön keresztül hogyan ragyoghat fel Mesterükbe vetett hitük és Jézus szeretete az emberek iránt. Példájuk fényénél mi is az ő nyomában járhatunk. A hit évének kezdetéhez csatlakozva, mindenszentek napjának közeledtével indítjuk útjára új füzetsorozatunkat, amelyben hónapról hónapra a kalendárium szentjeinek életét és gondolatait szeretnénk megosztani olvasóinkkal. A novemberi füzet már megrendelhető, és november 1-jétől megvásárolható az Új Ember könyvesboltjaiban: 1053 Budapest, Ferenciek tere 3.; tel.: 266-0845; e-mail: konyvesbolt@ ujember.hu; 1053 Budapest, Múzeum körút 9.; tel.: 267-7965; e-mail: webbolt@ujember.hu. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között. Az egyes füzetek ára: 380 forint.

Az „arab tavaszról”
Az Európai Unió püspöki bizottsága a Közel-Keleten és Észak-Afrikában évtizedek óta dúló konfliktusok után április 12-i nyilatkozatában a „remény világos jeleként” értékeli a tunéziai, egyiptomi, líbiai és más arab országokban történt eseményeket. Ezekben milliók szabadság utáni vágya nyilatkozik meg. Ugyanakkor elítélték a keresztény kisebbségek növekvő bizonytalanságát és fenyegetettségét. A menekültek iránti nagyobb szolidaritást kívánnak az EU-államokban. (KNA)

A TARTÓS BÉKÉÉRT
A Közel-Kelet tartós békére vágyik, amelynek megvalósításához a térségben élő egyház hozzá tud járulni – jelentette ki XVI. Benedek, aki április 14-én fogadta Béchara Raït, a maroniták új, püspökök és hívek csoportjával érkező antiochiai pátriárkáját. Kétezer évvel ezelőtt Antiochia a Római Birodalom egyik nagy és gazdag városa volt, ahol otthonra leltek a keresztre feszített Isten első követői. Itt nevezték őket először keresztényeknek. A maronita egyháznak Libanonban egymillió tagja van, a diaszpórában kétmillióan élnek. Az evangéliummal egyidős ősi egyháznak újra fel kell fedeznie ezt az örökségét. (VR)

„Nem létezik mérsékelt iszlamizmus”
Ne dőljünk be a radikális iszlám szervezeteknek, amikor mérsékelt erőnek állítják be magukat olyan országokban, mint Líbia vagy Egyiptom– mondta Habib Malik libanoni római katolikus professzor (képünkön), emberi jogi aktivista a CNA-nek. Malik arra figyelmeztet, hogy az iszlamisták erősödőben vannak, és sajnos még Washingtonban is jócskán akadnak olyanok, akik úgy gondolják, hogy léteznek „mérsékelt iszlamisták” és „radikális iszlamisták”, és az előbbiekkel lehet tárgyalni. „Ez ostobaság”– véli a professzor, akinek 2010-ben Az iszlamizmus és a közel-keleti keresztények jövője címmel jelent meg könyve. Szerinte a „mérsékelt iszlamista” csak a nyugatiak fantáziájában létezik.

„Tátott szájjal néztem, mi történik Brazíliában a misén: az emberek papucsban, rövidnadrágban érkeznek, a kutya az ajtóban ül, egy gyerek csokit majszol. Akadnak családok, akik az erdő közepén élnek, s mivel kevés a pap, kis kápolnájukban havonta csak egyszer van mise. A nagyobb városokban is fontos a közösség, rendkívül élénk a plébániai élet: az emberek nem várják el, hogy mindent a pap csináljon, hanem figyelik, mit tehetnének. Kendőt varrnak, sütit sütnek, ezeket eladják, így segítenek.

Nem szép szokás, hanem igazság

A püspöki konferencia körlevelet tett közzé a hit évének kezdete alkalmából, amelyet október 14-én, vasárnap minden templomban felolvastak. A levélben a következők olvashatók.

Mit szeretne elérni a szentatya a hit évével? A hit kapuja kezdetű apostoli levelében írja, hogy „Újra fel kell fedeznünk a hit útját, hogy egyre világosabban meg tudjuk mutatni a Krisztussal való találkozás örömét és mindig megújuló életerejét” (Porta fidei, 2). Ugyanis – ahogy írja – „nem fogadhatjuk el, hogy a só ízét veszítse, sem azt, hogy véka alá rejtsük a világosságot” (Porta fidei, 3).