Mikor az ég s az óra
halálomat kimondja –
hálát adva megélt
üdveimért,
megtiltom, hogy a márványt
darabjaira vágják
azért, hogy nyughelyem
pompás legyen.
Ehelyett azt kívánom,
örökké zöld fa álljon
majd a márvány helyett
sírom felett.
Poromból növekedjen
borostyán, amely engem
dús leveleivel
körülölel;
díszként fölém boruljon
szőlőlomb, s róla hulljon
hantomra halovány,
foszlékony árny!
© 2015 copyright Új Ember Szerkesztőség és Kiadóhivatal
"
alt="Szerző: Pierre de Ronsard