„A legnagyobb baj, hogy középszerűek vagyunk a hitbéli dolgokban”
A pápa találkozott az ország politikai, tudományos és üzleti világának jeles képviselőivel, a diplomáciai testület tagjaival és vallási vezetőkkel. Beszédében a lelkiismeret szerepéről szólt, amely „átlós” irányú az élet különböző területeihez képest, és alapvető fontosságú egy szabad és igaz társadalom számára, akár nemzeti, akár nemzetek feletti szinten.
A pápa természetesen Európára gondolt, amelynek Horvátország történelmi-kulturális síkon mindig is része volt, és amelynek uniójába most politikai-intézményes formában is belépni szándékozik. A modern korszak nagy vívmánya, a lelkiismereti szabadság elismerése és garantálása továbbra is megerősítendő érték, és továbbra is fejleszteni kell, de az értelem és a szabadság legyen nyitott transzcendens alapjai előtt, hogy elkerülje önmaga megsemmisítését, amelynek napjainkban sajnos nem kevés jelét már látjuk. A társadalmi és polgári élet, a demokrácia minősége jórészt ettől a „kritikus ponttól” függ, amely a lelkiismeret. Ha a lelkiismeret a jelenleg uralkodó modern értelmezés jegyében a szubjektum környezetére redukálódik, amelyből a vallást és az erkölcsöt száműzik, akkor a Nyugat számára nincs gyógyszer, és Európa hanyatlásnak indul. Reményteli jel a katolikus egyetem alapítása Horvátországban. A pápa azon reményének adott hangot, hogy hozzájárulhat a kortárs kultúra különféle területeinek egységéhez.
A fiatalok kitörő lelkesedéssel fogadták a pápát. XVI. Benedek emlékeztetett az augusztusi madridi ifjúsági világtalálkozó témájául választott páli sorokra: „Verjetek benne gyökeret, épüljetek rá, és erősödjetek meg a hitben!” – mondta mintegy ötvenezer fiatalnak a Jellasics téren.
 |
|
A zágrábi repülőtéren Ivo Josipovic horvát elnök (a pápától balra) fogadta XVI. Benedeket (Fotó: MTI) |
Több mint négyszázezer hívő, a lakosság tíz százaléka volt jelen a katolikus családok szentmiséjén, a pápalátogatás legfőbb eseményén. A család alapvető emberi valóságának ma – Horvátországban és egyebütt – nehézségekkel és fenyegetésekkel kell szembenéznie, ennélfogva, mint a hitre nevelés erőforrása különösen is rászorul az evangelizálásra. A keresztény család Krisztus jelenlétének és szeretetének jele. „Egy hiteles, házasságra alapozott család már önmagában jó hír a világ számára” – fogalmazott a pápa, majd beszéde záró részében az Európát különösen is fenyegető szekularizmus veszélyeire hívta fel a figyelmet, amely kiszorítja az Istent az életből, és a családok növekvő szétesését hozza magával. Nagyon fontos a keresztény családok tanúságtétele és elkötelezettsége, az élet feltétlen tisztelete a fogantatástól kezdve annak természetes végéig, a házasságon alapuló család egyedüli és helyettesíthetetlen értéke. A szentatya nyomatékkal kérte a horvát családokat, hogy ne engedjenek az elvilágiasodás kísértésének, mely a házasságot helyettesítő, előkészületi jellegű együttélést ajánlja. „Kedves családok, örüljetek az apaságnak és az anyaságnak! Imádkozzunk, és kérjük az Urat, hogy a családok mindinkább kis egyházzá váljanak, az egyházi közösségek pedig mindjobban családdá legyenek – kérte hallgatóságát beszédének végén.
A pápalátogatás utolsó mozzanata Alojzije Stepinac zágrábi bíboros érsek sírjának felkeresése és ott a püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel és szeminaristákkal való találkozó, imádság volt. Boldog Stepinac érsek (1898-1960) a horvátok számára a független Horvátország, a keresztény értékek és a Rómához való hűség példaképe. A pápa hangsúlyozta, hogy mártírhalála a kommunista rezsim egyház ellen elkövetett erőszakos tetteinek csúcspontja volt. A bíboros Krisztushoz való hűségét példaként állította minden hívő elé, és szavait idézte: „Napjaink egyik legnagyobb baja, hogy középszerűek vagyunk a hitbéli dolgokban. Ne ringassuk magunkat illúziókba! Vagy katolikusok vagyunk, vagy nem. Ha azok vagyunk, ennek életünk minden területén meg kell mutatkoznia.” Apápa arra buzdította a mai horvát egyházat, hogy legyen egységes, és az átalakuló társadalmi rendszerben misszionárius bátorsággal keresse az evangelizáció új útjait.
