Fotó: Baranyai Béla
A sajtóapostolok tizennyolcadik találkozójának helyszíne a nagyváradi ifjúsági és kulturális központ, a Posticum volt. „Hátsó kapu”: a latin név arra utal, hogy Istenhez sokfelől vezet út, így a kultúra ösvényein át is – mondta köszöntőjében Kuzmányi István, a Magyar Kurír igazgató-főszerkesztője. A találkozó a szakmai ismeretek bővítése mellett alkalmat kínált a tapasztalatcserére, a kapcsolatok építésére és egymás megismerésére is.
A sajtóapostolok olyan médiamunkások, akik önkéntesen vagy foglalkozásszerűen végzik szolgálatukat. Közös bennünk, hogy valamennyien elkötelezett közvetítői az Egyház üzenetének – fogalmazott Baranyai Béla, az Új Ember vezető szerkesztője. A szakmai találkozó anyagát idén „A közösségi hálózatból az emberi közösségekbe, avagy a lájktól az ámenig” mottó jegyében állították össze a szervezők: a MAKÚSZ, a Magyar Kurír és a vendéglátó Nagyváradi Egyházmegye.
A bevezetésben Böcskei László megyéspüspök (képünkön) Ferenc pápának a tömegtájékoztatás világnapjára írt – a közösségi média és az internethasználat kérdéskörét középpontba állító – üzenetéhez kapcsolódva fejtette ki gondolatait. A nagyváradi főpásztor a témát kitágítva arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként kell kommunikálnia az Egyháznak. „Ha semmit sem teszünk, akkor is benne vagyunk a hálózatban, de nem mindegy, hogyan” – fogalmazott Böcskei László, és leszögezte: nekünk magunknak kell meghatároznunk, milyen képet akarunk sugározni magunkról. Mit mutat az Egyházról a média által alkotott alkotott kép? Múzeumot, amely a múltat őrzi? Vagy kirakatot, ahol a látszat mögött elvész az elérhetetlen és érthetetlen tartalom? Milyen ez a kép? Semleges? Vagy élő és dinamikus? Mit közlünk a világgal, és miként? Értesítünk, informálunk, vagy meghívás és felajánlás szól a mondanivalónkból? Ott van-e a megszólalásainkban az, hogy érted vagyunk, és neked szólunk? – fogalmazott meg néhány alapvető fontosságú kérdést a püspök.
„A szavaktól a találkozásig” – ez a követendő út, mondta Ferenc pápa nyomán Böcskei László, és arra buzdította a sajtóapostolokat, hogy a kommunikáció során válasszanak aktuális, az emberek érdeklődésére számot tartó témákat. Legyenek bátrak, provokatívak, ne féljenek kilépni a világ elé, és kimondani a lényeget. Az értékeket élő valóságokként közvetítsék, s mindezt az emberek nyelvén tegyék. A szakmai napon több erdélyi médium is bemutatkozott. Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője arról beszélt, hogyan vett részt a csíkszeredai önkormányzat fenntartásában működő közszolgálati napilap egy történelmi jelentőségű esemény, a csíksomlyói pápalátogatás közvetítésében.
Előadást tartott Szatmári Ferenc is, aki az erdélyi Mária Rádió elnöke és világi vezetője az alapítástól kezdve. 2006-ban Erdélyben ugyanúgy egyetlen stúdióval indult a rádió, mint világszerte ismertté vált anyaszervezete, amelynek egy olaszországi plébánia volt a bölcsője. A médium ma egész Erdély területét lefedi. 7 stúdiója van, s 13 munkatárs és 500 önkéntes készíti a mintegy 300 ezer hallgató számára a 60 százalékban vallási, 15 százalékban kulturális műsorokat. A fennmaradó részt zenei és hírműsorok teszik ki. Szatmári Ferencben sok kétség megfogalmazódott az induláskor: Lesznek-e önkéntesek egy olyan országban, ahol az önkéntességnek nincs hagyománya? Kapnak-e frekvenciát egy olyan versenyben, amelynek nyerteseit a politikai érdekek határozzák meg? Ráhagyatkozhatnak-e a gondviselésre az anyagi források tekintetében? S hogy mi segített? Az elnök szerint az az elkötelezettség, amellyel az önkénteseik dolgoznak. A misszió lelkülete, az, hogy a munkájukat evangelizációnak tekintik, és műsoraikban az élő hit szólal meg. Meghatározó volt az a döntés is, hogy a Mária Rádió a tömegekhez akar szólni, ezért egyszerű nyelven fogalmaz, és mindig a hallgatók élethelyzetéhez kapcsolódik.
A Maszol.ro és a Romkat.ro portálok munkatársa, Szász István Szilárd az álhírekről és a közösségi média hatásmechanizmusáról beszélt.
„Kevert valóságban élünk, az ál és a valódi ma már elválaszthatatlan egymástól. Virtuális lények válnak százezrek által követett influenszerekké. Egyes algoritmusok arcfelismerő képessége révén bárki beazonosítható, s már nemcsak a kép, de a hang is manipulálható” – érzékeltette Szász István Szilárd napjaink valóságát és az álhírgyártás veszélyeit. A kutató szerint tudatosságot igényel az internethasználat, mert az álhírek egymásra épülve mentális világot építenek a tudatunkban, s egyre inkább megnehezítik a különbségtételt a valódi és a hamis között.
Micaci Cristian bemutatta a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye kommunikációját. Mint elmondta, egyik fő törekvésük a hálózatban gondolkodás. Honlap, Facebook-oldal és a Várad.org hírportál – ezek a legfontosabb fórumaik. Céljuk, hogy bekapcsolódjanak az erdélyi egyházmegyék kommunikációjának vérkeringésébe, és világi kommunikációs felületeken is megjelenjenek. Nekik is azzal a kihívással kell szembenézniük, hogy miként egyeztethető össze a mélyebb tájékoztatás igénye korunk információfogyasztási szokásaival, amelyet a gyorsaság és sokszor a felületesség jellemez. Az egyházmegye nyomtatott kiadványa az éves pasztorális tervben szereplő események bemutatására szolgál. Az egyes programok mellett szereplő QR-kódok segítségével az olvasó ellátogathat az egyházmegye online felületére, ahol bővebb beszámolót és képgalériát találhat a rendezvényekkel kapcsolatban. Az egyházmegye sok-sok eseményén vezette végig a találkozó résztvevőit Vakon Zsolt, aki a fiatalok bevonásával készült, saját tervezésű plakátjait mutatta be. Tankó Zita pedig a nagyváradi Szent László-plébánia kommunikációjáról tartott előadást.
A találkozónak a gyakorlati képzés is része volt. Baranyai Béla a szakma egyik leggyakrabban alkalmazott műfajáról, a tudósításról tartott szemléletformáló előadást.
Gőbel Ágoston, a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sajtóreferense a jövő évi világesemény előkészületeiről, a felkészülés folyamatáról és a várható programokról tartott ismertetőt. Micaci Cristian, aki a Nagyváradi Egyházmegye sajtóreferenseként végigkísérhette Ferenc pápát romániai apostoli útján, a sajtómunka kulisszatitkait is feltáró, sok fényképpel illusztrált élménybeszámolót tartott erről a találkozásról a sajtóapostolok találkozóján. Látogatása végén a pápa sajtótájékoztatót tartott, amelyen minden nemzet stábja meghatározott számú kérdést tehetett fel neki. A magyarok két kérdése közül az egyik Cristiané volt. Azt kérdezte Ferenc pápától, hogy a látottak alapján mit gondol, hogyan kell együttműködniük Romániában a felekezeteknek, az államnak és az Egyháznak, valamint az etnikumoknak. „A kapcsolatokat jellemezze a kinyújtott kéz magatartása, amikor konfliktusok vannak.” Ez volt a Szentatya válasza, amely maradandó hatást tett a médiafelelősre, és az egyházmegye kommunikációjának is irányt szab. A sajtóapostolok idei nagyváradi találkozóján a résztvevők megismerhették a püspöki székhely és a városközpont értékeit is. Látogatást tettek a váradi várban, a székesegyházban, és sétálhattak Ady kedves utcáin is, amelyek a régi épületek felújításával lassan visszanyerik szecessziós varázsukat.
A találkozót értékelve Szikora József, a MAKÚSZ elnöke azt üzente a sajtóapostoloknak: az evangelizáló lelkesedés mellett a szakma iránti alázat és az igényesség vezesse őket munkájuk során – ez az, ami kommunikációjukat még hatékonyabbá teheti.
