Belgiumban és Franciaországban tanult, előbb orvostudományt, aztán pszichológiát, majd filozófiát, végül teológiát, mert megérlelődött papi hivatása. Gyakran tart előadásokat az Egyesült Államokban is. Tisztelői és kritikusai világszerte vannak. Nem csodálható, hiszen szívén viseli Isten szegényeinek sorsát, anélkül, hogy népszerűséget akarna szerezni magának.
1971-ben jelent meg A felszabadítás teológiája című könyve, amely az egész teológiai irányzat névadója lett. Gutiérrez mindig teológus maradt, nem tévedt a politikai gondolkodás útvesztőibe.
Tizennégy évvel ezelőtt belépett a Domonkos-rendbe. Talán azért is, hogy megfelelő védelemre találjon a perui hierarchia számára nem mindig rokonszenves politikai kapcsolataival szemben.
Sok európai teológiaprofesszortól eltérően az alacsony, mosolygós perui sosem szakadt el a „bázistól”. Tőle származik a bázisközösség kifejezés is. Ez a keresztények közös útja Jézussal és egymással.
