320 éve történt

A Sümegi Csodatévő Szűzanya emlékévéhez kapcsolódva március 15-én Márfi Gyula érsek szentmisét mutatott be a Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplomban Reisz Pál ferences házfőnökkel, Nagy József kanonokkal, sümegi plébánossal, valamint környékbeli papokkal együtt. A hálaadó szentmisét annak emlékére mutatták be, hogy 320 évvel ezelőtt, 1699. február 6-án történt az első sümegi csoda.
A XVII. század végén egy bécsi nemes- ember felesége, Marie Sophie Berghoffer rákban szenvedett. Az orvosok azt mondták, csak Isten segíthet rajta. Egy alkalommal álmában Mária-szobrot látott; akkor még nem tudta, de a sümegi kegytemplom Szent István-oltáránál lévőt. Többször álmodott róla, és több útmutatást is kapott, hogy merre keresse a szobrot. Így jutott el Magyarországra. Kereste Győrben, Pápán, majd az utolsó álmot követve Sümegre érkezett. Itt, az álmából már ismert szobornál misét kért gyógyulásáért, gyónt, áldozott, majd további három misén vett részt. Február 6-án, a harmadik szentmise végén megérintette a szobrot, és imádság közben szemmel láthatóan gyógyulni kezdett.
Szentbeszédében Márfi Gyula érsek a mexikói Guadalupéban, a portugáliai Fatimában és a franciaországi Lourdes-ban történt csodás gyógyulásokról beszélt, párhuzamba állítva őket a sümegi csodával.
Ezeket a gyógyulásokat az orvostudomány nem tudta megmagyarázni. Mi, hívő emberek Isten szeretetén keresztül megéljük a csodát, amit nem önmagáért tartunk fontosnak. Hiszen nem az a lényeg, hogy földi életünk során jól éljünk, hanem az, hogy Isten jóságát megérezve higgyük: van egy olyan világ, ahol nincs betegség, szenvedés, halál, fájdalom. Fontos, hogy higgyünk, hitünket erősítse a sümegi csoda is, és adjunk hálát érte. S ugyanilyen fontos, hogy szeressük betegeinket, ápoljuk őket, imádkozzunk értük, hiszen bennük valamiképpen a szenvedő Krisztus van jelen közöttünk. Ha szeretettel és türelemmel bánunk betegeinkkel, akkor a gyógyító Krisztus lesz jelenvalóvá az életünkben – mutatott rá a főpásztor.
A szentmise után Fáy Zoltán könyvtárvezető tartott előadást, amelyben bemutatta a magyarországi ferences kegyhelyeket, majd részletesen beszámolt az 1699-ben történt első csodás gyógyulásról. Azt is megemlítette, hogy még ugyan­abban az évben további tíz csodát jegyeztek föl Sümegen. Kiss Fábián ferences házfőnök könyveiben pedig további harminchat csodáról olvashatunk.
Az emléknapot, amelyet Végh László, Sümeg város polgármestere kezdeményezésére szerveztek meg, Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész koncertje zárta.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .