– Milyen módon épít a történelmi egyházakra a nemzeti vidékfejlesztési stratégia ?
– Nagyon fontos, mondhatni központi eleme, hogy a vidéket vissza kell helyeznünk a régi jogaiba. A vidéki életformának vissza kell adni a létjogosultságát, és ehhez mindenkire szükség van, aki a magyar vidéken él, dolgozik, ott teljesít küldetést. A legnagyobb mértékben számítunk arra, hogy az egyházak intézményrendszerük segítségével támogatni fogják ezt a programot. Erősen bízom abban, hogy jó partnerei tudunk lenni egymásnak a fontos kérdésekben. Magyarország a vidék nélkül soha nem tudott megújulni. A vidékben mindig megvolt az a bátorság, ami átsegítette az országot a történelem nehéz pillanatain. A történelmi egyházak pedig mindig, minden korban nemzetmegtartó erőt jelentettek. A nemzeti vidékfejlesztési stratégia ugyanezt célozta meg. Ebben a szellemben, úgy és azért készül, hogy a magyarság hagyományos értékeire támaszkodva újítsuk meg a magyar falvakat, városokat.
– A sokat emlegetett demográfiai földprogram is ezt szolgálja?
– A demográfiai földprogram a tíz évre szóló vidékfejlesztési stratégia egyik legjelentősebb területe. A fő vonalakat, az iránytűt a vidékfejlesztési stratégia tartalmazza, de ehhez igazodva ágazati és regionális stratégiákat is kidolgozunk az élet legkülönbözőbb területein. Például a növénytermesztésre, az állattenyésztésre, a kutatásra és fejlesztésre vonatkozóakat. A tanyaprogramot is ebbe a körbe sorolhatjuk. A fiatal gazdákat érintő demográfiai földprogram azért kiemelten fontos, mert nagyon elöregedett a magyar agrártársadalom. Ez az egész európai agrártársadalomban is komoly gondot jelent. Ahhoz, hogy ott maradjanak vidéken a fiatalok, gyermekeket vállaljanak és családi gazdaságokat építsenek ki, az államnak aktív szereplőként kell megjelennie. Az állam a vidék életben maradását földdel, hosszú távú bérlettel, földvásárlási lehetőségekkel, hitelekkel segíteni tudja. Ezekkel az eszközökkel a nehéz helyzetben lévő falvak újjáélesztését is meg tudjuk kezdeni. Ez mindenképpen nagy ívű, hosszú távú program kell legyen, mert aki elkötelezi magát a mezőgazdaság mellett, az nem egy-két évre választja, aki letelepedik egy faluban, tanyát vásárol, gépeket, állatokat vesz, nem rövid távra szóló döntéseket hoz, nem egy-két éves befektetésekbe kezd. Éppen ezért az államnak is ennek megfelelően kell a feltételrendszert és a szabályrendszert kialakítania.
– Milyen az európai uniós elnökség mérlege?
– Néhány nap múlva egy küldöttség tagjaként találkozni fogok XVI. Benedek pápával. Különös és nagyszerű tény az, hogy ez az esemény egybeesik az Európai Unió soros magyar elnökségének befejezésével. Az elmúlt fél év nagyon mozgalmas időszak volt Magyarország számára és az én életemben is. Tizenegy alkalommal, magyar vidékfejlesztési miniszterként, de ebben az időszakban az európai agrárium első embereként is vezettem a Mezőgazdasági és Halászati, valamint a Környezetvédelmi Tanács üléseit. Jelentős sikereket értünk el, Magyarország az egész világ számára nyilvánvalóvá tette: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak. A mezőgazdaság és a környezetvédelem terén elért agrárdiplomáciai sikersorozatot még a váratlan botrányok sem tudták megtörni – gondolok itt például a legutóbbira, a kólibaktériumos pánikra. A magyar elnökség higgadtan, szakszerűen kezelte a problémákat, és ez is nagyban hozzájárult az élelmiszerbiztonság megerősödéséhez. Az utolsó EU agrártanácsi ülést követően lesz Rómában az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO tisztújító kongresszusa. Én vezetem a magyar küldöttséget. A program része, hogy a szentatya fogadja a minisztereket. Nagy várakozással készülök erre. Nem mindennapi alkalom lesz. Üzenet, hogy nem volt hiábavaló a rengeteg munka, amit az uniós elnökség jelentett, hogy erőfeszítéseink az ország szempontjából és az én életem szempontjából is rendkívül nagy változásokat hoztak. A soros elnökség óta másként látom az európai viszonyokat, hiszen Európa szívéből irányítani az unió agráriumát pótolhatatlan tapasztalatok ad az embernek. Másféle szemhatárt biztosít, mint ami addig volt. Nagy lelki készültségben várom a találkozást a pápával. Római katolikusként fontos számomra ez az alkalom. A csíksomlyói búcsú után ez lesz a következő olyan pillanat, amely megérinti és megerősíti a lelkemet.
