Szorosan egymás mellett
állnak ezután is
a néma hétköznapi tárgyak.
Tudom, túlélnek engem,
s hogy csupán létem kísérői
voltak, érintve szorongást okoztak.
Bibliát tartok így a kezemben.
Változás készül.
Tudja az éjszaka,
mikor fogytán a hold,
s pásztázza negyedét.
Nincsenek hétköznapi tárgyak.
Mindegyik szent,
ha távolról is
az elmúlás érinti.
Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..
© 2015 copyright Új Ember Szerkesztőség és Kiadóhivatal
"
alt="Szerző: Milan Rúfus