„Jézus szíve szerint pap”
Nyíregyháza – Az erre legméltóbb módon, papszenteléssel nyitotta meg egyházmegyéjében a papok évét Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök június 20-án Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban.
Köszöntő gondolataiban kiemelte, hogy a jelenlévők – akik köréből a szentelendők jöttek és akiknek szolgálatára indulnak -, mindannyian részesei az ünnepnek, a papi szolgálatnak, és érdekeltek a papság ünnepében is, hiszen egy éven át különös figyelemmel fordul most az egyház a papi szolgálat felé, valamennyiünknek imádkoznunk kell azért, hogy papjaink betöltsék hivatásukat és szülessenek újabb hivatások az egyházban.
Az ünnepi szentmise keretében a főpásztor Bancsi Zoltán és Gyetkó László diakónusokat pappá, Földes Gábor és Törös Ádám akolitusokat diakónussá szentelte.
– Jézus Szíve ünnepét választotta XVI. Benedek pápa a papság évének megnyitására, amivel azt akarta tudatosítani, hogy a papi szolgálat a Jézus Szíve mélységes titkával van kapcsolatban – fogalmazott a főpásztor a szentelendőkhöz intézett intelmeiben. – Isten Jézus Krisztusban árasztotta ki szeretetének teljességét. Ha meg akarjuk érteni a papságnak mint az isteni szeretetnek a gyökerét, akkor ezt a szeretetet kell kibontani, és ehhez kell viszonyítani az életünk eseményeit.
Vianney Szent Jánosról mondják, hogy „Jézus Szíve szerint pap” volt. Minden pap életének Jézus Szíve szerintinek kell lennie, hozzá, az ő iránymutatásához kell igazodnia. Ez kell, hogy áthassa a papi élet minden területét. A papok évében ezért is imádkozzunk értük, és vegyük őket körül nagy szeretettel, hogy ezzel is segítsük őket, hogy valóban „Jézus Szíve szerint papok” legyenek – mondotta a püspök.
– Az utolsó vacsorán Jézus a lábmosással megmutatta, hogy szeretete milyen természetű, majd az apostoloknak adta kenyér és bor formájában a keresztáldozatát, és megbízást adott nekik, hogy ezt cselekedjék az ő emlékezetére – utalt a papság alapítására a főpásztor. Jézus szeretetének a megnyilvánulása az apostolokra rábízott szolgálat, amely egész életre szóló odaadást, elkötelezettséget, hűséget, kitartást jelent.
– Jézus parancsai jelentik azt az utat, amelyet a pap a világ számára mutat. Ugyanakkor elsőként neki magának kell járnia ezen az úton: papi szolgálata ugyanis nemcsak szavakból, mások tanításából, hanem saját maga megszenteléséből is áll. Jézus föltárja az ember számára az igaz élet útját. A pap feladata pedig, hogy hirdesse ezt az igazságot és megélje azt az életet, amit Jézus a szívében hordozott – fejezte be gondolatait a főpásztor.
