Az idei virágvasárnap egybeesik az egyházmegyei szinten megtartott ifjúsági világnappal. Ez alkalomból számos fiatal érkezett a Szent Péter térre a világ minden részéről, akiket a szertartás végén a pápa külön köszöntött. Beszédében a Szentatya gondolatban végigvezette Jézus jeruzsálemi bevonulását, a templomba való „felmenetelét”, és ott az árusokkal való találkozását, akik tevékenységükkel betöltötték az imádság helyét. Mindezen nekünk, keresztényeknek is el kell gondolkodnunk: elég tiszta és nyitott a hitünk ahhoz, hogy mindazok, akik ma keresnek, akiknek kérdéseik vannak, rajtunk keresztül meglássák Isten fényét és rátaláljanak? Nem lehet, hogy a kapzsiság és bálványimádás a mi szívünket és életstílusunkat is átjárja? Engedjük, hogy az Úr mindig újra megtisztítson minket, és kiűzze belőlünk mindazt, ami vele ellentétes? – tette fel a kérdést a Szentatya. Az igazi kultusz, az igazi tisztelet és áldozat csak a legvégsőkig kitartó szeretet, az a szeretet, amely az emberekért mindent Istennek ad. Jézus úgy mutatja be Isten, hogy ő az, aki szeret, az ő hatalma a szeretet hatalma, és azért, hogy igaz módon tisztelje Istent, gyógyít, szolgál, olyan jót tesz, mely gyógyulást hoz.
Ahhoz, hogy felismerjük Istent, félre kell tennünk a szemünket elhomályosító gőgöt, amely el akar távolítani minket Istentől, mintha csak Isten versenytársunk lenne. Az Istennel való találkozáshoz képessé kell válnunk a szívünkkel látni. Meg kell tanulnunk ifjú szívvel látni, melyet nem akadályoznak meg előítéletek, nem homályosítanak el érdekek – mondta a Szentatya. A szentmise után megemlékezett a napokkal ezelőtt elhunyt Paulosz Farádzs Rahho moszuli érsekről, aki tanúságot tett Krisztushoz, az egyházhoz és népéhez való hűségéről. A pápa határozottan szinte kiáltotta: elég a vérontásból, az erőszakból, elég a gyűlöletből Irakban! S egyúttal az iraki néphez is fordult, amely immár öt éve hordozza magán a háború következményeit: emelt fővel légy te, izraeli nép a nemzet életének újjáépítője! Apápa ismét nyomatékosan felhívást intézett az iraki megbékélésért, az igazságosságban való együttélésért, a megbocsátásért és a békéért. A szertartás az úrangyala imádsággal zárult.
