A Martineum Felnőttképző Akadémiát – a találkozónak helyet adó intézetet – Horváth József atya mutatta be, majd sorban mutatkoztak be az egyházmegye területén működő közösségek képviselői. Mikolás Attila atya beszélt az ifjúságpasztorációs munkáról, amely sokszor együtt jár a családpasztorációs tevékenységgel. Páli Zoltán az apró falvak életéről, az ott folyó családpasztorációs munkáról szólt, ifj. Marx Gyuláné és Tímár János Zalaegerszeg képviseletében beszélt közösségük életéről, valamint a „falujárás”-programról, melynek során közösségteremtő munkát végeznek. Becsehely közösségének beszámolójából kiderült: falun is lehet közösségi életet szervezni: náluk hét született – kettő családos közösség részvételével. Veres András püspök buzdította a jelenlévőket: a keresztény családok prófétai feladata, hogy szóval és életmóddal tegyenek tanúságot a világban. A családreferensek a közös műhelymunka keretében mutatták be helyi tevékenységüket, majd Bíró László a püspöki kar családreferens püspöke számolt be a családokkal foglalkozó korábbi konferenciák előadásairól. A felmérések azt mutatják, hogy az emberek vágynak a stabil kapcsolatokra, és a nehézségek közepette (válások nagy száma) is eszményítik a keresztény házasságmodellt. Sajnos szembesülnünk kell a házasságot fenyegető tendenciákkal – mondta Bíró László –, melyek közül a legjelentősebbek: a nemi szerepek növekvő tisztázatlansága; a munkahelyi elvárások, amelyek a családi élet rovására mennek; végső soron a család számára jutó minőségi idő hiánya, valamint az anyagi nehézségek. Bíró püspök feltette a kérdést: milyen mértékben családbarát az egyház? – Nem alkudhatunk meg: nem alakíthatjuk a keresztény üzenetet a kor ízléséhez, ezzel együtt mindig fenn kell tartanunk a megtérés lehetőségét, helyet adva a kegyelemnek – foglalta össze a „választ” a családreferens püspök.
A következő találkozót jövő januárban a veszprémi főegyházmegye rendezi Devecserben.
