Zita királyné nem Franciaországban, hanem a svájci Chur püspökség területén hunyt el, így ott kellett volna elindítani az eljárást. A helyi püspök és a Szenttéavatási Kongregáció azonban beleegyezett, hogy az eljárás a francia egyházmegyében induljon el, mivel a királyné rengeteg időt töltött ott száműzetésben, illetve szorosan kötődött Solesmeshez, a korai liturgikus mozgalom egyik központjához is – írja az Új Liturgikus Mozgalom (Novus Motus Liturgicus) honlapja. Az 1892-ben, a Bourbon-ház pármai ágának családi rezidenciájában, az olaszországi Villa del Pianoréban született Zita bourbon-pármai hercegnőt, később magyar és cseh királynét, osztrák császárnét az Osztrák-Magyar Monarchia bukása után, 1918-ban előbb Svájcba, majd később Madeirára száműzték férjével és gyermekeivel. Az utolsó magyar királyné élete végéig száműzetésben élt. A svájci Zizers ferences kolostorában halt meg 1989. március 14-én, kilencvenhat éves korában, családja körében. (CEF)
