A keresztények az egyház kezdeteitől fogva jelen vannak Irakban csakúgy, mint a Közel-Kelet többi országában. Jelentős szerepet töltöttek be a társadalom fejlődésében, és továbbra is hozzá kívánnak járulni a béke és a kiengesztelődés megvalósulásához – fejtette ki Mamberti érsek.
Arra a kérdésre, hogy mit tesz a Szentszék a helyzet enyhítésére, a vatikáni államközi kapcsolatok titkára a következőket válaszolta:
„Különböző szinteken cselekszik. Mindenekelőtt a szentatya különböző alkalmakkor meghatottan kinyilvánította, hogy közel áll a keresztény közösségekhez, különösen a moszuli családokhoz. Mindenkit arra kért, hogy imádkozzanak értük. Közelségét személyesen is kifejezte egyes vallási vezetőknek: a káldok babilóniai pátriárkájának és a szír katolikusok antióchiai pátriárkájának. Arra buzdította a főpásztorokat és a világi híveket, hogy legyenek erősek a reményben. A humanitárius szükségletek enyhítésére gazdasági segítséget is küldött a családoknak a Cor Unum Pápai Tanács révén. Mi, az államtitkárság dolgozói pedig diplomáciai csatornákon keresztül hívjuk fel a nemzetközi hatóságok és a kormányok figyelmét e testvéreink sorsára.
Ezekben a napokban diplomáciai jegyzéket küldtünk valamennyi, a Szentszék mellé rendelt nagykövetségnek. Ez tartalmazza a szentatya legutóbbi felhívásait, amelyek a közel-keleti helyzetre vonatkoznak. Arra kérjük a képviseleteket, hogy juttassák el az üzenetet kormányaikhoz. Az a kívánságunk, hogy a nemzetközi közösség viselje szívén e kérdést, mert olyan alapvető elvek forognak kockán, mint az emberi méltóság, a minden személyt megillető tisztelet, az emberek és népek közötti békés és harmonikus együttélés. Irak és a többi közel- keleti ország arra kaptak meghívást, hogy a különböző közösségek közötti együttélés példaképei legyenek. Ha ez nem valósulna meg, az nagy veszteséget jelentene az egész világnak” – fejtette ki Mamberti érsek.
A gázai övezetben fokozódó erőszak témáját érintve a főpásztor rámutatott, hogy tragikus és nagyon szomorú helyzetről van szó. Fennáll a veszély, hogy hozzászokunk e konfliktushoz, és elkerülhetetlennek tekintjük majd. Ez nem lenne helyes.
A szentatya számos felhívást fogalmazott meg. Kérte, hogy imádkozzunk a békéért, fogadjuk be a béke ajándékát és Isten hívását; felhívta a figyelmet, hogy meg kell állítani a gyűlölet és az erőszak spirálját, amely eltávolít a békétől. A pápa arra buzdít minden helyi és nemzetközi politikai felelőst, hogy fáradságot nem kímélve törekedjen az ellenségeskedés megszüntetésére, és keresse a békét, mindenki javát szolgálva. Ferenc pápa szavait idézve Mamberti érsek hangsúlyozta: nagyobb bátorság kell a békéhez, mint a háborúskodáshoz. Ne a részérdekeket állítsák s döntések középpontjába, hanem a közjót, minden személy tiszteletben tartását.
