A főszereplő Mária, de végső soron természetesen Jézus Krisztus áll a középpontban. Érte és általa történik minden. Születése, tanító évei, halála és feltámadása a film íve. Ám minden szereplő egyaránt fontos. Campiotti alkotása rávilágít, hogy Isten művében nincsenek mellékszereplők.
A rendező kissé kiszínezte Mária Magdolna alakját, a személye körüli legendákat is beemelte a történetbe – de figyelmen kívül hagyta a kedvelt mendemondát, amely szerint a megtért asszony beleszeretett volna Jézusba. Nem sétált bele a közhelyes csapdába, összetetten ábrázolta Mária Magdolna alakját. Mária figurája ennél statikusabbra sikerült. Jellemfejlődés, változás nem igazán figyelhető meg a bájos arcú német színésznő alakításában. Ám az is igaz, hogy Jézus édesanyjának filmbéli ábrázolása talán az egyik legnehezebb feladat. A róla való gondolkodásunk, képeink sokszor annyifélék, mint ahányan mi magunk vagyunk. Ezek a gondolatok és képek pedig mind tükröznek valamit a valóságból.
A Názáreti Mária főként a nagyobb gyerekeknek, hittanosoknak ajánlható, de épületes lehet mindenki számára, aki új szemszögből szeretne Jézus életére, halálára és feltámadására tekinteni. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a rendező minden édesanyának ajánlotta a filmjét.
(A film az Uránia Nemzeti Filmszínházban látható.)