Akadémiai ülés a környezetvédelemről a püspöki körlevél alapján – A Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottsága nyilvános ülést tartott, amelyen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Felelősségünk a teremtett világért című, tavaly év végén megjelent körlevelének környezetvédelemmel és éghajlatváltozással foglalkozó részét, illetve az ahhoz kapcsolódó erkölcsi, etikai vonatkozásokat vitatták meg.
Az Akadémia székházában, március 30-án tartott összejövetelen felkért hozzászólóként megjelent Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke, az MTA levelező tagja. A megnyitó beszédet Pálinkás József, az MTA elnöke mondta, míg a körlevél természettudományi részét Harsányi Pál Ottó erkölcsteológus, egyetemi adjunktus ismertette.
Pálinkás József elnök megnyitó beszédében arról a ma már közismert tényről beszélt, hogy az emberiség lakóhelye, a Föld egyensúlya megbomlott. Elemezhetjük, magyarázhatjuk az okokat, de az biztos, hogy az egyensúly elvesztésében jelentős szerepe van az emberi tudásnak, ezért lényeges, hogy az emberi tudás segítségével állítsuk is azt helyre. Az MTA elnöke megnyitó beszédében azonban arra is figyelmeztetett, nem elég az emberiség felhalmozott tudása, mert az egyensúly helyreállításához hitre és erkölcsre is szükség van. Míg a tudomány képviselőinek szavai, esetleg csak a társadalom egy rétegéhez, az egyház tanítása eljuthat mindenkihez, épp ezért különösen fontos, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kiadta a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással is foglalkozó körlevelét. Pálinkás József figyelmeztetett: a világért, Földünkért viselt felelősségünk mindennapi tudássá kell, hogy váljék. Örökül kaptuk a Földet, erkölcsi felelősségünk, hogy utódainknak továbbadhassuk, hogy élhessenek ők is benne.
Harsányi Pál Ottó a körlevelet ismertetve a többi közt szólt a keresztény ember természeti környezettel szemben viselt magatartásáról, illetve a különböző filozófiai gondolkodási modellekről. Előadása elején figyelmeztetett: régebben a „maradi”, fejletlen technológiákat okoltuk a hatalmas ökológiai katasztrófát okozó környezetszennyezésért, ma már látjuk, hogy a globalizált világ diktálta verseny okoz számtalan sérülést bolygónkon.
A nyilvános ülés egyik előadójaként Baritz Sarolta Laura OP nővér a hasznos, az erkölcsi és a gyönyörködtető jóról, az egyéni jóról és közjóról, a hasznos jóról és a hasznos javakról tartott előadást. Bemutatta az elosztott, a magán, illetve a látszólagos javak közti különbséget éppúgy, mint a megosztott, a köz és a valódi javak összefüggéseit. Erdő Péter bíboros felszólalásában a természettudományok művelői, valamint a hit és erkölcs kapcsolatáról, az együttműködés fontosságáról beszélt.
A konferencia további részében a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács képviselője; Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese; Kerekes Sándor, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke; Halmi Tamás, a Gazdasági és Szociális Tanács főtitkára és Szarka László, a Földév Nemzeti Bizottság titkára szóltak a fenti intézmények környezetvédelem és éghajlatváltozás témájában végzett munkájukról.
