Sem Apolló, sem a fia nem orvosolta
bajom; mindkettejük csupán hitegetett.
Kedves nap, búcsúzom; lezárom szememet,
testem leszáll oda, hol széthull darabokra.
Ki látja, mily cudar a kór, mely leterít,
nem hullatja vajon ágyamnál könnyeit,
arcomra csókokat adva vigasztalásnak,
s megtörölve szemem, mely már halálra vált?
Ég áldjon bennetek, sok drága, hű barát,
megyek előre, hogy nektek helyet csináljak!
