A megújult szlovák Állandó Tanács tagjaként Stanislav Zvolenský érsek, a szlovák konferencia elnöke, Róbert Bezák nagyszombati érsek, Tomáš Galis zsolnai püspök, Marián Chovanec nyitrai segédpüspök és Anton Ziolkovský, a konferencia titkára vett részt a megbeszélésen. A papság éve keretében zajló találkozón a felek ismertették országuk papságának helyzetét, a lelkipásztorkodás körülményeit, szó esett a papképzésről, a papság életkörülményeiről. A testületek összehasonlították a papság fizetését is – köztudott, hogy Szlovákiában ma is állami fizetést kapnak a papok -, és beszéltek arról is, hogy milyen anyagi alapokból tudják ezen kívül fedezni a plébániák működését. Erdő Péter bíboros összefoglalójában elmondta: ismertették a plébániák összevonásának folyamatát, amely hazánkban már megkezdődött. Szó esett a papok és világi kisegítők viszonyáról, a hitoktatók, hittanárok, akolitusok, világi áldoztatók és állandó diakónusok helyzetéről. Kiemelték: a papság feladata, hogy lehetőség szerint anyanyelvi pasztorációt nyújtson híveinek, és ennek kapcsán megvizsgálták az együttműködés lehetőségét is. Erdő Péter hangsúlyozta: „Akár magyar, akár szlovák származású, de magyarul tanulni akaró vagy a magyar teológiai és liturgikus nyelvet jobban megismerni vágyó papnövendékek, papok szívesen látott vendégei szemináriumainknak, egyetemünknek. Hasonlóképpen fogad Szlovákia is Magyarországról érkezőket. Az esztergom-budapesti főegyházmegyében már van szlovák egyházmegyés pap, aki mindazon közösségek lelkipásztori igényét ki tudja elégíteni, akik szlovák nyelvű liturgiát vagy pasztorációt kívánnak.” Olyan példákat is említettek, amelyek a mai Szlovákia területén született, de Magyarországon működő papok visszajárását vagy visszatérését teszik lehetővé szülőföldjükre – mint például a besztercebányai egyházmegye három papja, akik visszatértek, hogy az ottani magyarok lelkipásztori ellátását erősítsék. A hivatások számának változásáról elhangzott: bár Szlovákiában a papság összlétszáma még növekszik, de a szemináriumi létszámok már jelentősen csökkentek a rendszerváltozás utáni évek nagy emelkedéséhez képest. Ez azt mutatja, hogy bizonyos szinten Szlovákiában is jelentkezik már a hivatások számának csökkenése. Ennek kapcsán a két testület hangsúlyozta a papság évében kifejezetten papoknak rendezett lelki programok fontosságát. „Kitértünk arra is, hogy bár az utóbbi időben bizonyos politikai incidensek, nemzetiségi feszültségek is megmutatkoztak a két ország viszonylatában, de az egyház feladatának érzi, hogy tovább munkálkodjon a kiengesztelődés és a konstruktív együttélés ügyén. Erre bennünket keresztény hitünk és a keresztény szeretet is kötelez” – mondta az MKPK elnöke. A két fél megemlékezett a 2006-ban Esztergomban tartott közös szentmiséről is, amelynek vállalásait az új szlovák püspökkari vezetőség is fenntartás nélkül magáévá teszi. Ennek a közös munkának a pozitív jele az évente Mátraverebély-Szentkúton megrendezendő szlovák-magyar szentmise és találkozó, amelynek folytatásában a szlovák püspökök továbbra is örömmel vállalnak részt.
