Gyakran megálltam az odú közelében, és figyeltem az etetést. Az érkező madár először mindig egy közeli ágra ült, körülpillantott, aztán az odúhoz röppent, bebújt a nyíláson, majd miután megetette a fiókát, fehér ürülékcsomóval a csőrében repült ki újra. Kicsit távolabb elpottyantotta a vékony hártyába bújtatott gombócot, és mert mindig az etetésnél éppen soros fióka ürít, a fészek teljesen tiszta marad. Hihetetlenül éles szeme van egy ilyen madárnak. Alig kezd kutatni a levelek között, máris hernyó lóg a csőrében. Évekkel ezelőtt Badacsonyban, egy másik széncinegecsalád megfigyelése során én is megpróbáltam hernyót keresni, de szánalmas vadásznak bizonyultam. A levelek fonákját is megnéztem, ám mindössze egy vézna hernyót sikerült találnom. A fiókák örülhettek, hogy nem én etetem őket.
A kis cinegék körülbelül tizennyolc napot töltenek az odúban. Gyorsan fejlődnek, etetéskor hallatott ciripelő hangjuk napról napra erősödik. Azt reméltem, megleshetem a kirepülést, ezt a számukra oly jelentős pillanatot, de elkéstem. Amikor egy reggel az odúhoz értem, csend fogadott, a kicsinyek eltűntek. Valószínűleg kora hajnalban hagyták el az odút. Már lemondtam arról, hogy meglátom őket, amikor megjelent az egyik öreg madár. Teli csőrrel az odúhoz szállt, ám mint aki csak akkor eszmél, hogy az már üres, nyomban továbbrepült. De mutatta az irányt, követtem, és ötven méterrel távolabb meg is találtam őket. Öt fióka szorongott egymás mellett egy vékony ágon, a többiek a közelben. Alig érkezett meg az egyik szülő, mind hozzá repültek. Tíz sárga tövű csőröcske tátogott éhesen, de csak egyikük nyelhette el a hozott falatot. Ám fél perc sem telt bele, és megjelent a másik, ezúttal a hím. Az etetés valószínűleg az esti szürkületig folytatódott. Ennek ellenére, azt hiszem, a tíz kicsi estefelé is éppen olyan éhesen tátogott, jóllakatni őket szinte lehetetlen. Még néhány nap, és a szülők megpihenhetnek, mert a fiókák önállóvá válnak. Aztán vedleni kezdenek, levetik fakó gyerekruhájukat, és ettől kezdve már tíz újabb „igazi” széncinege keresi majd a hernyókat, tisztogatja a fákat és a bokrokat a temetőben.
Fotó: Bécsy László
