A legenda szerint Wolfflin János a kicsiny Pomuk (ma Napomuk) helységben született Dél-Csehországban. Jogi tanulmányainak befejezése után gyorsan haladt egyre feljebb az egyházi ranglétrán. Mint egyházi méltóságot és jelentős szónokot egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. Az uralkodó kezdetben igazságos és jóakaratú ember volt, de egy ellene elkövetett sikertelen mérgezési kísérlet után bizalmatlanná vált. Így többek közt azt is meg akarta tudni, mit gyónt a felesége. Mivel azonban János nem volt hajlandó megmondani, megkínoztatta és a Moldva folyóba dobatta a papot. Egy csodás fényjelenség jelezte a királynénak, hol keressék az elhunytat. Egy másik változat szerint a Moldva leapadt annyira, hogy megtalálhassák a holttestet. A prágai Szent Vid-székesegyházban temették el az 1383-ban meggyilkolt papot.
Sok történész vitázik arról feljegyzések, levelek, dokumentumok alapján, hogy Nepomuki János csakugyan a királyné gyóntatója volt-e. Egyesek szerint csak nem értett egyet a király nézeteivel. Mások megemlítik, hogy a pap gyakran attól sem riadt vissza, hogy egyeseket egyházi átokkal sújtson. Így nem véletlen, hogy Vencel nem sokáig tűrte meg maga mellett a vehemens és vele sokszor vitába szálló helynököt. Egyes történészek Nepomuki János tiszteletét és szentté avatását úgy tekintik, mint tudatos támadást a huszitizmus és Vencel ellen, aki támogatta az újító Husz Jánost. Bárhogy volt, és bárki volt is Nepomuki János, szobra ott áll a prágai Károly hídon és Európa-szerte sok folyó, patak átkelőjén. Ujját ajkára illeszti, és a végső időkig vigyázza az arra járókat, a királyné és vele saját titkát is.
