A munkahelyi évzárás tengernyi feladata, a konzum-advent vagy akár a kötelező süteménybe gyúrt feszültség és fáradtság sem ad elég időt és teret igazi várakozásra, a természet körforgásához igazodásra és a kalendárium téli ünnepkörének megélésére. Ezzel szemben a hideg idő dacára végzett mezőgazdasági munkák, a föld, a test és a lélek rendbetétele, de a természeti erőkkel szembeni kiszolgáltatottság is hozzásegítenek ahhoz, hogy a karácsonyt megelőző idő jelképszerű és valóban szent lehessen. Eleink tudták ezt – és eszerint is éltek. Fakutyázást, nádvágást, eperjesi jaslicskárokat, pilisszentiváni, mérai betlehemeseket és egyéb hasonló témájú fotóritkaságokat láthatunk a szabadtéri fotókiállításon. A Kárpát-medencében élő magyarok és nemzetiségek téli népszokásait, hétköznapjait, munkáját és ünnepeit megörökítő képek egy részét ez idáig nem láthatta a nagyközönség. Nyolcvan tabló százhuszonnégy archív felvétele 1889-től az 1960-as évekig mutatja be a magyar falu karácsonyi ünnepkörének mozzanatait. Hogy csakugyan betekintést nyerhessünk az akkori hétköznapokba és ünnepekbe, a fényképek mellett olvashatók leírásaik, valamint a népszokások, néphagyományok ismertetői. A fotográfiák egyik részén a hétköznapi téli falu életét látjuk: elsősorban a különféle munkákról és szórakozásokról készített életképeket; a másik rész a Kárpát-medence egész területéről nemzetiségi sokszínűségében tárja a látogatók elé a téli ünnepkör alkalmait és szokásait András-naptól vízkeresztig – különös tekintettel a karácsonyra.
A kiállítás legfontosabb rendezői elve és üzenete a közösségi létforma működése – mondta Gebauer Hanga kurátor. Tapasztalatait megosztva szólt arról, hogy számára is meglepő felfedezés volt, hogy a fotók összességében azt tükrözik, hogy a karácsonyt és az adventet nemcsak a szűk család, hanem az egész falu közösségben élte meg. Együtt végezték a téli munkákat, a nádvágást, a föld elrendezését, a sütemények, ételek készítését, de közösségben járták a házakat a betlehemmel, vagy fakutyáztak a tó jegén.
A január 8-áig látható tárlat kíséretében hétvégenként megelevenednek már kiveszőben lévő téli tradícióink, így a vitnyédi bölcsőcske, a bukovinai székely csobánolás vagy a magyaregregyi leánybetlehemes, hagyományőrző táncosok, zenészek tolmácsolásában. A fellépések után a Néprajzi Múzeum Mozgóképtárából származó néprajzi filmekből vetítenek. December 18-án, a nemzeti és etnikai kisebbségek ENSZ által meghirdetett napján a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek adventi népszokásait bemutató előadások is lesznek. Karácsonyig minden vasárnap este közös adventi gyertyagyújtással zárul a program.
(A kiállítás Budapesten, a Kossuth téren látható: 2011. november 26–2012. január 8.)
A Néprajzi Múzeum munkatársai várnak olyan, 1960 után készült amatőr fotókat – a kapcsolódó adatokkal és történetekkel –, melyek az adventi időszak és a karácsony személyes, családi vagy kisebb-nagyobb közösségi pillanatait örökítik meg
