Egyházunk

Január 13-án közzétették nyilatkozatukat az Egyesült Államok, Kanada és az Európai Unió püspökeit képviselő koordinációs csoport tagjai, valamint a szentföldi főpásztorok. Ebben emlékeztetnek rá: „Tizenegyedik alkalommal kerestük fel a Szentföldet, hogy kifejezzük a katolikusok szeretetét és szolidaritását Üdvözítőnk földje, a szent helyek és különösen azok iránt, akik itt a hívők közösségét alkotják. Mint keresztényeknek, az a hivatásunk, hogy hidakat építsünk.”

Szudáni Hírek

A január 9-én kezdődött és egy hétig tartó dél-szudáni népszavazás Edward Hiiboro Kussala érsek (képünkön) szerint rendben, békésen folyt le. A szomszédos Uganda lázadó csapatai sem zavarták meg a szavazást. A lakosság tömegesen kereste fel a szavazóhelyeket. Nagy problémát jelent, hogy Észak-Szudánból tömegesen, mintegy ötvenezren tértek vissza dél-szudáni illetőségűek, de letelepedésüknek, megélhetésüknek komoly akadályai vannak. Az ugandai lázadók betörései már korábban nagy károkat okoztak a mezőgazdaságnak. Az északiak visszaáramlása Dél-Szudánba „humanitárius tragédiával” fenyeget – figyelmeztetett már a népszavazás előtt Macram Max Gassis katolikus püspök. Arra is rámutatott, hogy Dél-Szudán elszakadása esetén az északi katolikusok és a kopt keresztények „másodosztályú állampolgárokká” válnak a muzulmán többségű északon. – Időközben arról érkeztek hírek a nyugat-szudáni Darfur tartományból, hogy kiújultak a harcok. A 2003 óta tartó konfliktusnak már több mint negyedmillió áldozata volt. Az ENSZ békefenntartó erőinek létszáma nem elégséges – jelentik a segélyszervezetek. – Wilfrid Napier dél-afrikai bíboros, aki a helyszínen figyelemmel kíséri a népszavazást, „történelmi eseménynek” nevezte azt, mert a dél-szudániak először élik meg emberi méltóságukat. (KAP, KNA)

Szent Maksymilian Kolbe-év

A lengyel szenátus Szent Maksymilian Kolbe-évnek nyilvánította 2011-et. Hangsúlyozták: Kolbe „gondolatai és vértanúsága is különlegesen fontosak az újjászülető lengyel társadalom számára”. Augusztus 14-én lesz hetven éve, hogy Kolbe meghalt az auschwitzi koncentrációs táborban.

1971. október 17-én VI. Pál pápa boldoggá, 1982. október 10-én II. János Pál pápa szentté avatta, és az egyház vértanú szentjei közé sorolta. A három lengyel ferences rendtartomány elöljárói közös levélben méltatták alakját: „Ma már a kereszténység apostolaként ismerik őt, aki a XX. századi ferences mozgalom megújulásának előmozdítója volt.”

Hálaadás a pápa szolgálatáért

XVI. Benedek pápa szolgálatáért mutatott be hálaadó szentmisét Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke február 24-én, Budapesten a Szent István-bazilikában. A püspöki testület tagjaival és Alberto Bottari de Castello apostoli nunciussal közösen bemutatott szertartáson mások mellett megjelent Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita is.

Képes összeállításunk az Új Ember mellékletében

Különleges, történelmi napokat élünk. Tudjuk ezt mi, katolikusok, de sejtik, érzik a nem vallásos emberek is. A világ Rómára, a búcsúzó XVI. Benedek pápára figyel. Az újságírók a jövendő pápa személyét érintő találgatásokkal várják a konklávé kezdetét. Sokáig már nem kell várni, a szentatya döntése alapján a bíborosok közös akarattal előbbre hozhatják a pápaválasztás időpontját.

Azt gondolom, a találgatások, a fogadások világa nem lehet a miénk, ugyanakkor természetes, hogy minden katolikus embert érdekel, ki lesz az új egyházfő, akit az arra hivatott bíborosi testület választ ki. A korrekt tájékoztatás jegyében az Új Ember e heti lapszámának mellékletében – egyedülálló kezdeményezésként – bemutatjuk olvasóinknak a konklávéra készülő bíborosokat. Közöljük a pápaválasztók fényképét és a személyüket érintő legfontosabb információkat.

Bencés plébániák találkozója

Az egyházközségek képviselő-testületeit hívta meg Várszegi Asztrik főapát (képünkön) március 9-ére. A pannonhalmi területi apátsághoz tartozó tizenöt egyházközség nagyobb részében mostanában újultak meg a képviselő-testületek. A találkozón az egyházközségek képviselői találkozhatnak a bencés atyákkal, s egymást is közelebbről megismerhetik. Előadások hangzanak el és eszmét cserélnek a pasztorációs munkáról, a világiak szerepéről, az egyházközség és a faluközösség együttműködéséről.

Elmélet vagy élet

Két város minden előtt: Budaörs és Miskolc. Városok, amelyekből vagyok, közösségek, amelyek révén megismertem önmagam. Két város, amelyekben repülni tanultam.

Azóta, bármerre járok, az év legalább háromszázötven napján jókedvű vagyok. Ez gyanús. Meg is kérdezik néha: „Miért vagy te olyan vidám? Mire föl? Mire ez a fene nagy optimizmus?” Sokáig csodálkozva visszakérdeztem ilyenkor: „Miért furcsa ez? Az emberek többsége talán szomorú?” „Hát, ha nem is szomorú, de hogy nem bazsalyog nap- és évszakra való tekintet nélkül, az biztos.” A gyakori kérdezgetés hatására elbizonytalanodtam. Lehet, hogy valami baj van velem? Magyarázattal tartozom a jókedvemért? Talán még szégyellnem is kellene?

Művészek az Egy közülünk európai polgári kezdeményezésért

Magyar művészek is odaálltak az Egy közülünk európai polgári kezdeményezés mellé. Pitti Katalin operaénekes, Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója, Hegedűs Endre zongoraművész, Szikora Róbert előadóművész és Oberfrank Pál, a veszprémi Petőfi Színház igazgatója a kezdeményezés „nagykövetei” lettek. Első találkozójukat február 25-én, az Operaházban tartották.