Egyházunk

Országjáró

Békességóhajtás

Március 25-én délelőtt rendhagyó irodalomóra keretében mutatkozik be a Lázár Balázs– Tallián Marianna színészházaspár. A kaposvári püspöki székház nagytermében a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium diákjai előtt lépnek fel Békesség-óhajtás című önálló műsorukkal, amely ötszáz év lírájának legszebb verseiből ad válogatást. A fiatal házaspár nemcsak hazánkban, hanem a határon túli magyarlakta területeken is elbűvöli a közönséget az irodalmi gyöngyszemekkel.

Országjáró

A hit centenáriumi rendezvénysorozata Kaposfőn

Idén százéves a kaposfői Szent Vendel-plébánia. A centenáriumot egész éven át tartó programsorozattal ünneplik a helybeli hívek. Somos László esperes, „minden cigányok plébánosa” a fő motorja a rendezvényeknek, amelyek a testvéregyházakat és a keresőket is megszólítják, hogy minél többen kerüljenek a hit látókörébe.

Mint megtudtuk: a védőszent tiszteletét a hajdani német ajkú őslakosok hozták magukkal Szomajomba, ahogy egykor nevezték Kaposfőt. S ugyan a megyeszékhely, Kaposvár közelsége miatt megnövekedett a betelepülők száma, az ősi sváb hagyományok ma is élnek. Mint ahogyan a telepi cigányok is őrzik dalaikat, táncaikat, szokásaikat. Az élethez, a munkához, a tanuláshoz, az önbecsüléshez és a vallásgyakorláshoz pedig – csaknem húsz éve – az esperes próbál segítséget nyújtani munkatársaival. Jó szóval oktatva, játszani is engedve mintegy ezerkétszáz cigányt pasztorálnak a környéken – köztük sok fiatalt, akik alapvető életvezetési gyakorlatokkal is megismerkedhetnek. A Renovabis Alapítvány jóvoltából, valamint magánszemélyek adományaiból és nyertes pályázatokból Somos atya vezetésével működik két cigánytanoda, ahová száztizenegy diák jár, több mint fél tucat településről. A tizenkét pedagógus és szociális munkás, valamint sok önkéntes segítségével – hitükben erősödve – tanulni tanulnak a gyerekek, akik így az iskolában is könnyebben veszik az akadályokat.

Országjáró

A kaposvári püspökségen István-kurzus néven evangelizátor-képzés indult, amelyen helybelieken kívül dél-somogyiak is részt vesznek. A képzésről Udvardy Márton szervezőt kérdeztük.

– Nyolc egymást követő kedd este, a Szentírást tanulmányozva arra keressük a választ, hogyan hirdethetnénk leghatékonyabban az örömhírt. Az elméleti ismeretek mellett számos szerepjáték, pantomim és „műhelyfeladat” segít abban, hogy megtanuljuk, miként lehet hétköznapi beszélgetéseinkbe becsempészni az üzenetet úgy, hogy ne rohanjuk le beszélgetőtársunkat, mégis magával vihesse az isteni megérintettség első örömét.

Országjáró

Amolyan igazi ferences barátnak gondolná az ember, de a barna reverenda helyett a fekete papi öltözet mégis azt mutatja, egyházmegyés lelkipásztor Garadnay Balázs. Amikor a ferences „hasonlóságot” említem, Balázs atya mosolyog: igen, egy időben valóban foglalkozott a gondolattal, hogy Szent Ferenc utódai közé lép. Az esztergomi ferences gimnáziumban érettségizett, s papi mintaként ott álltak előtte a nagyszerű szerzetes tanárok. Ő is ilyen akart lenni, ugyanakkor visszahívta Pécs, az egyházmegye, ahol gyerekkorában felébredt benne a hivatás.

A hűség. Hűség ahhoz a helyhez, azokhoz az emberekhez, atyákhoz, ahol és akik között fölcseperedett. Ma már harmincnégy éves papi múltra tekint vissza. „Hétéves koromban kezdtem ministrálni a pécsi Ágoston téri templomban. Rendkívüli hatású atyák szolgáltak ott. Köztük azok a pálos szerzetesek, akik a szétszóratás után hivatásuk áldozataiként börtönt viseltek, majd szabadulásuk után ugyanott folytatták, ahol abbahagyták.”

Országjáró

Az egyházmegye megújítása

Udvardy György megyés püspök minden részletre kiterjedő pasztorális programot kíván megvalósítani. Az egyházmegyét úgy kívánja fölépíteni, hogy ebbe a munkába a papokat, hitoktatókat, lelkipásztori munkatársakat, képviselő- testületi tagokat, világi hívőket egyaránt bevonja, hogy ezáltal minél élőbbé, elevenebbé váljon a katolikus élet Baranyában és Tolnában. Ennek részeként három helynököt nevezett ki. Az általános helynök Garadnay Balázs, a pécsi székesegyház plébánosa, pasztorális helynök Pavlekovics Ferenc pécs-kertvárosi plébános, bírósági helynök Hegedűs János tamási plébános.

Országjáró

Miskolci EXARCHÁTUS

A miskolci roma szakkollégium elmúlt másfél évéről

Mint arról annak idején beszámoltunk, 2011-ben roma szakkollégiumi hálózatot hoztak létre a magyar történelmi egyházak. A lelkesítő kezdeményezés ma már öt városunk (Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Szeged) mindennapjainak része, sok fiatal életének, gondolkodásának alakítója. Makkai László, a Miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégium lelkész igazgatója tele van jó hírekkel.

– Úttörő munkába kezdett annak idején, hiszen a történelmi egyházak összefogásából létrejött szakkollégiumi hálózat ügyében „kísérleti” magyar modellről beszélhetünk. Hogyan emlékszik vissza a kezdetekre?

– Nagy várakozás volt bennem a szakkollégiummal kapcsolatban, és persze izgalom is, mert kezdettől óriási lehetőséget láttam benne arra, hogy roma diákokat hozzásegíthessünk kettős identitásuk megerősítéséhez, esetleges hátrányaik leküzdéséhez, és ahhoz, hogy a szakterületükön helytállhassanak, a keresztény spiritualitásban elmélyülhessenek. Egyszerre aggódtam és bizakodtam, amikor a feladatommal szembesültem, és sokat imádkoztam a sikerért. Ennek egyik első jeleként értékeltem, hogy Nagyváradról már egy éve jelezték: átvennék az új modellt, ők is roma szakkollégium indítását tervezik.

Regőczi István atya emlékére

Az 1980-as évek végén hallottam először „Isten vándoráról”, amikor egy nyáron kézről kézre adtuk rongyosra olvasott élettörténetét. Regőczi István 1915-ben született, október 5-én, a rózsafüzér hónapjában, az „előző” (XV. Benedek) pápa idejében. XVI. Benedek péteri szolgálatának végén, február 28-án ezekkel a szavakkal búcsúzott a Castel Gandolfó-i hívektől: „Csak egyszerű zarándok vagyok, aki megkezdi földi zarándokútjának utolsó szakaszát.” Nem sokkal a szentatya búcsúszavai után, a sede vacante második órájában „Isten vándora” földi zarándokútjának utolsó szakaszát is befejezte. Kilencvennyolcadik életévében érkezett célba.

Londonban, a Westminster-székesegyházban január 15-én katolikus pappá szentelték Keith Newton, John Broadhurst és Andrew Burnham katolikus hitre tért anglikán püspököket. A pápa létrehozta a Walshinghami Miasszonyunkról nevezett első személyi ordinariátust a katolizálni kívánó anglikánok részére, amelyről a 2009. novemberi Anglicanorum coetibus pápai konstitúció döntött. Ennek vezetőjévé az ötvenkilenc éves Keith Newton volt anglikán püspököt tette meg. Az első áttérő anglikán csoportot a most pappá szenteltek készítik elő, és húsvétkor lépnek a katolikus egyház közösségébe. A köztük lévő anglikán papok katolikus pappá szentelése pünkösdkor lesz. Vincent Nichols westminsteri érsek a volt püspökök pappá szentelésén elmondta, hogy mintegy ötven pap és plébániai közösségeik áttéréséről van szó. (KAP)