Egyházunk

Argentína

Az „ezüst” jelentésű latin argentum szóból származó Argentína elnevezés Martin del Barco Centenera 1602-ben írt költeményéből származik, és az 1826-os alkotmánnyal vált a nagy latin-amerikai ország hivatalos nevévé. 1502-ben Amerigo Vespucci és útitársai voltak az első európaiak, akik felfedezték a ritkán lakott területet. Bár nem találtak értékesebb természeti kincseket, Juan Díaz de Solís 1516-ban spanyol gyarmattá, perui alkirálysággá tette meg. Buenos Aires megalapítására 1580-ban került sor.

Argentínát 1776-ban a nagyobb kiterjedésű Río de la Plata alkirályság részévé nyilvánították, melynek Buenos Aires lett a legforgalmasabb kikötője és kereskedelmi központja. Az 1810-ben kezdődött függetlenségi küzdelem 1862-ben győzedelmeskedett, ekkor választották meg az ország első köztársasági elnökét. Az 1870- es évek tragikus fejleménye volt az őslakosok irtása, földterületük kisajátítása.

Jálics Ferenc jezsuita szerzetes az argentin juntáról

Hazánkban máig mélyen átérezzük a XX. századi diktatúrák okozta sebeket. Egyik rendtársunk, Jálics Ferenc SJ éppen ezek elől menekülve hagyta el az országot, majd tanulmányai befejezése után Dél-Amerikában szolgált. A napokban megkeresték azzal kapcsolatban, hogy hogyan emlékezik vissza az argentin juntára. Ezzel kapcsolatban így ír a német jezsuiták honlapján:

„1957-től Buenos Airesben éltem. 1974-ben egy rendtársammal az evangéliumtól indíttatva, és hogy felhívjuk a figyelmet a borzasztó szegénységre, egy favellára, nyomornegyedbe költöztünk Aramburu érsek és Jorge Mario Bergoglio provinciális engedélyével. Onnan jártunk az egyetemre tanítani.

A kopt keresztény Szent Antal-monostor az egyiptomi sivatag egyik oázisában található, Kairótól több mint háromszáz kilométerre délkeletre, nem messze a Vörös-tengertől. Ez a világon a legrégebbi máig működő monostor. A IV. században alapították Remete Szent Antal követői, néhány évvel a halála (356) után, azon a helyen, ahol élt. Antalt, aki egy barlangban lakott, a monasztikus életforma megalapítójának tekintik. A monostornak öt temploma van, és kert, forrás, malom, valamint pékség is tartozik hozzá. Régebbi falfestményei a VII–VIII., az újabbak pedig a XIII. századból valók. Évente több ezer zarándok látogatja.

Országjáró

Vallásos irodalmat vár a börtönlelkészi szolgálat

A Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet börtönlelkészi szolgálata vallásos könyveket és folyóiratokat gyűjt a fogvatartottak számára. A felajánlásokat a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárba (Szombathely, Szily János u. 1.) lehet eljuttatni.

Országjáró

Konferenciát tartottak a nők munkavállalásáról

Manapság a gazdasági válság hatására egyre nehezebb munkát találni. Ha pedig valaki nőként szeretne elhelyezkedni – főleg akkor, ha több gyermek édesanyja –, különösen nehéz helyzetben van ezen a téren. E rendkívül időszerű problémáról tartott konferenciát a Nők a nemzetgazdaságban program keretében március 7-én a szombathelyi Martineum Felnőttképző Akadémián az Európai Regionális Szervezet. Asbóth Mária, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat intézményvezetője foglalta össze röviden a tanácskozás néhány fontos felvetését. Beszámolója szerint a konferencia előadói olyan pozitív példákat igyekeztek megismertetni a jelenlévőkkel, amelyek segíthetik az előrelépést.

Országjáró

A Szombathelyi egyházmegyében már többéves hagyományra tekintenek vissza a stációs szentmisék. A hívek a nagyböjti időszakban minden szerdán és pénteken püspöki liturgiára gyűlnek össze Szombathely más-más templomában.

Veres András megyés püspök 2007-ben hirdette meg először a stációs templomjárást, a Rómában élő hagyomány mintájára. A nagyböjti zarándoklat azóta is népszerű. A húsvétra történő lelki felkészülés e formájához egyre több hívő csatlakozik, nem csupán Szombathelyről, hanem a környékről is.

Országjáró

Kapcsolat Műhely

A Kapcsolat Műhelyben március 25-én, 18 órától Uzsalyné Pécsi Rita tart előadást Apának lenni nagy lehetőség címmel. Helyszín: a Klastrom Hotel étterme (Győr, Zeichmeister u. 1.)

Országjáró

Talán kevesen tudják, hogy az Európa nyugati csücskében élő írekkel több szál is összeköt bennünket. Természetesen nem rokoni szálakra gondolok. Leginkább a történelmünk hasonlít. Írország élete is a folyamatos megmaradásról, az önazonosság megőrzéséről szólt. Hiszen hol az angol uralom, hol a belső viszályok, hol a (mai napig tartó) vallási, politikai megosztottság jellemezte az írek életét. Lelkialkat alapján is szoktak bennünket rokonítani. Állítólag az írek éppolyan nagyszívűek, vendégszeretők, de makacsok és borúlátók is, mint mi vagyunk. Hogy ezen túlmenően még mi közünk van egymáshoz? Egyik nagy tiszteletnek örvendő kegyképünket az íreknek köszönhetjük. A győri könnyező Madonnáról van szó, amelynek ünnepe egy héttel ezelőtt, március 17- én, vagyis az írek térítője, Szent Patrik napján volt.