Magyar szalézit avatnak boldoggá
A Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusát, Angelo Amato szalézi érseket fogadta a szentatya március 27-én, és engedélyezte hatvanhárom új boldog dekrétumának kihirdetését. A dekrétumok között van az is, amely elismeri Sándor István szalézi szerzetes vértanúságát.
Bemutatták A katolikus Budapest című kiadványt
Húsz éve, az 1993. május 30-án kelt Hungarorum gens apostoli konstitúcióban fektette le II. János Pál pápa az egyházmegyék jelenlegi határait, és a közelmúltban jelent meg A katolikus Budapest című, kétkötetes mű. Ennek apropóján az Esztergom–budapesti főegyházmegye egyháztörténeti bizottsága április 8-án ünnepi konferenciát rendezett Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében.
Ima az anyákért és a magzatokért
Midőn a megtestesülés örömhíre a názáreti Mária tudomására jutott, a Szentírás tanúsága szerint ő e szavakkal fogadta Gábor arkangyal szavait: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.” Erre a meghitt pillanatra, a megváltás művének kezdetére emlékezünk az egyik legrégibb egyházi ünnepünkön, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. Magyar elnevezése onnan ered, hogy nálunk ez idő tájt kezdődött a fák oltása, szemzése. A tavaszi napforduló után éledező természet az életet továbbörökítő termékenység ígéretét hordozza magában. Ekkor kezdődnek a tavaszi munkák, lassan megérkeznek a fecskék, az énekesmadarak, s a néphiedelem szerint a magzat után sóvárgó asszony ilyenkor könnyebben megfogan. E nap tehát az életet továbbörökítő anyák, a nők ünnepe is.
A megújulás ideje
Napjainkban sokat hallani a nemi szerepekről, a társadalom és a kultúra hatásáról a férfiakra és a nőkre. Van olyan elmélet is, hogy mindaz, amit „természetesnek”, alapvető modellnek, mintának tartunk, valójában csak belénk nevelés, egyfajta kulturális kényszer vagy kondicionálás gyümölcse. Eszerint mindenki szabadon választhatja meg az utat, az ősképet, amelyet követni szeretne, s e biológiai nemektől való függetlenség tulajdonképpen fontos vívmány, amely szabaddá teszi az embert.
Milyen szép Jézus tekintete,
ahogy minket néz – teli van gyengédséggel!
Soha ne veszítsük el a bizalmat
Isten türelmében és irgalmában.
Hatalmi harcok
Amikor a XIX. század végén a francia gyarmatosítók behatoltak erre a közép-afrikai területre, az őslakosságon kívül már muszlim kereskedőket is találtak ott. A franciák a szépen hangzó „egység, méltóság, munka” jelszóból sajnos csak a munkát valósították meg, különösen annak rabszolgai változatát. A francia társadalom alig tudott arról a kényszermunkarendszerről, amelyet különféle üzleti vállalkozások meghonosítottak arrafelé. Már akkoriban véres lázadások szedték áldozataikat.
A pápa lateráni székfoglalója
Ferenc, Róma új püspöke április 7-én a lateráni Szent János-bazilikában bemutatott szentmisével jelképesen is elfoglalta püspöki székét. A főegyházmegye papságát, szerzeteseit és híveit türelemre és irgalmasságra kérte mindennapi munkájukban. „Isten stílusa” az, hogy nem türelmetlen az emberekkel szemben, akik „gyakran mindent és azonnal akarnak”. „Isten számára mi nem számok vagyunk, hanem fontosak, sőt a legfontosabbak, ha bűnösök vagyunk is. Legyen bátorságunk visszatérni Istenhez!” – buzdította hallgatóságát a szentatya.
A szentmise előtt a kerekes székes betegeket egyenként köszöntötte.
A bazilika előtti teret a római önkormányzat már januárban Boldog II. János Pál pápa térré nevezte át. A római főpolgármester most Ferenc pápa jelenlétében helyezte el az új utcanévtáblákat. (KAP)
A szent helyek védelméről
Mahmúd Abbász palesztin elnök március 31-én félnapos látogatást tett II. Abdalláh jordániai királynál – jelentette április 3-án a Majan palesztin hírügynökség. A tárgyalásokon részt vett mindkét fél vallásügyi minisztere is. A politikusok megállapodtak abban, hogy az 1967 óta izraeli fennhatóság alatt álló keresztény és muzulmán szent helyek védelmezője Jordánia, és Kelet-Jeruzsálem fővárossal egész Palesztina a palesztinok felségterülete.