Egyházunk

Az „előbb szeretés” művészete

Június közepén, különösen, ha hét ágra süt a nap, már nem lehet másra gondolni, csak a nyárra. Az iskolások már visszafelé számolják az időt: hány nap van még hátra… Mégis fontos ilyenkor is figyelni arra, hogy mi történt velünk, körülöttünk az utóbbi időben. Az Esztergom–budapesti főegyházmegye katekétái is úgy gondolták, fontos ez a visszatekintés. Június 7-én, Jézus Szíve ünnepén összegyűltek a budapesti Magyar Szentek templomában, hogy közösen adjanak hálát ezért az évért.

Kállay Emil piarista atyát hatvan évvel ezelőtt, 1953. június tizennegyedikén szentelték pappá Esztergomban. Az utóbbi időben Erdélyben szolgáló szerzetes gyémántmiséjét a pesti piarista kápolnában rendtársai körében mondta június 8-án. Akik szélesebb körben is szeretnék köszönteni, megtehetik egykori plébánosi helyén, a Szent Imre-templomban június 14-én, pénteken 18 órakor, de Emil atya gyémántmisét mond még Csíkszeredában június 23-án, 11 órakor a Millenniumi templomban és Csíksomlyón június 23-án, 19 órakor a kegytemplomban is.

A pápa szorgalmazza a kiskorúak védelmét

„Ferenc pápa arra buzdított bennünket, hogy ne hátráljunk meg elkötelezettségünkben, és fáradozzunk a kiskorúak, a legsebezhetőbbek javára” – mondta Hans Zollner jezsuita, a Pápai Gergely Egyetem által létesített gyermekvédő központ megbízott felelőse (képünkön), miután június 4-én az intézmény különböző nemzetiségű tagjaival együtt részt vett a pápai szentmisén. (Hans Zollnerrel készült interjúnk a témáról az Új Ember 2012. február 19-i számában olvasható. – A szerk.)

Először a belga alapítású keresztény ifjúmunkás mozgalom (JOC) munkamódszereként ismertem meg e hármas jelszót. Joseph Cardijn kanonok, a későbbi bíboros munkatársaival 1925-ben indította el mozgalmát, amely később világszerte elterjedt.

Most Peter Turkson ghánai születésű bíboros, vatikáni „szociális miniszter” dortmundi beszédében szembesültem ugyanezzel a jelszóval. Az Igazság és Béke Pápai Tanácsának elnöke a vállalkozók konferenciáján meglepő módon arról beszélt, hogy a hit világa nem szükségképpen áll szemben az üzleti világgal.

A Sant’Egidio közösség kezdeményezése

Az Új Ember is beszámolt róla korábbi lapszámaiban (2013. május 5., 12.) hogy április 22-én ismeretlenek elrabolták Szíriában Mar Gregoriosz Johanna Ibrahim szír ortodox és Paul Jazigi görög ortodox aleppói püspököt. Sorsukról mind a mai napig nincs megbízható hír. Az országban zajló polgárháború eddig közel százezer ember életét követelte. Négymillióan menekültek el otthonukból. A véres konfliktusnak áldozatul esik az együttélés évezredes kultúrája is. A háború előtt Szíria lakosságának közel tíz százaléka volt keresztény, akik kétezer évig üldözések közepette tartották meg hitüket azon a földön, ahol Pál apostol megtért.

A világ atomfegyverkészlete

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) június 3-án megjelent évkönyve szerint az Egyesült Államok és Oroszország között 2010-ben megkötött START-egyezménynek köszönhetően a világon csökkent az atomfegyverek száma, de az év elején még így is négyezer-négyszáz bevetésre kész robbanófej volt a nyolc atomhatalom birtokában. Ez a mennyiség elegendő volna a teljes földi élet elpusztítására. Az atomfegyverek kilencvennégy százalékát az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja. Kína titkolja atomfegyvereinek számát. Izrael fegyvereinek számát nyolcvanra becsülik, bár az ország vezetése sem nem tagadja, sem nem ismeri el, hogy rendelkezik atomfegyverrel. India és Pakisztán egyaránt növelte készleteit. (Die Presse)

Katolikus és muzulmán fiatalok együtt

A bécsi katolikus ifjúsági szövetség és az ausztriai muzulmán fiatalok szervezete június 6-án közös felhívást tett közzé: a fiatalok segítsenek az árvíz levonulása utáni takarításban, a károk enyhítésében, az áldozatok segítésében. „Mindegy, milyen vallású vagy, az embereknek szükségük van rád!”– olvasható a felhívásban. „A szükség idején mindannyiunknak össze kell tartanunk” – hangsúlyozta Saime Öztürk, a muzulmán fiatalok szervezetének vezetője. Katolikus és muzulmán fiatalok százai jelentkeztek a gátak erősítésére is. Az első önkéntesek június 5-én Tulln városánál töltötték a homokzsákokat. Június 8–9-én az árvízi védekezés utáni területtisztításra autóbuszok szállították az önkénteseket. (KAP)

Magyarország a ritmusos csárdás varázslatos országa, ahol különleges halpaprikást kínálnak a vendégszerető emberek – írja hazánkról legutóbbi számában a Glas Koncila című horvát katolikus hetilap. Az Új Ember testvérlapja Horvátország európai uniós csatlakozásához kapcsolódóan közöl interjút Iván Gábor zágrábi magyar nagykövettel. A cikkben többek között szó esik a magyarok találmányairól, tudományos eredményeiről, művészeti értékeiről és sportsikereiről. A nagykövet azt is megemlíti, hogy „Magyarország lakosságának vallási összetétele változatos, de minden vallási közösség egyenlő jogokkal rendelkezik. Tagjaik toleranciát gyakorolva, békességben és egymás iránti tiszteletben élnek. A legjelentősebb történelmi egyházak gyakran tartanak közös ökumenikus szertartásokat. Ugyanez a helyzet a hívők és az agnosztikusok vagy ateisták tekintetében is, mert tisztelünk minden meggyőződést, mellőzve az erőszakot vagy az antidemokratikus hozzáállást.”