Egyházunk

Nagyon tudnak focizni és szambázni – ezt mindenki tudta, azt azonban már nem biztos, hogy imádják a kólát, a virslit és a babot. Ez utóbbit rizzsel eszik, és általában mindennap. Nem evéshez illő téma, de fontos: ők ahelyett, hogy fújnák, szívják az orrukat, náluk ugyanis az ellenkezője az illetlen. A kávé mellett van más is, ami tipikusan brazil: a Havaianas papucs. Elkél ez a tengerparton, így szinte mindenütt árulják. „Édesanyám mesélte, hogy lánykorában mindig ilyen papucsra vágyott. Megismerte a lábnyomát a homokban, odatette a talpát, és azt mondta: Jaj, bárcsak megvehetném” – mesélte Joicy, a brazil misszionárius. S még egy infó: a majdnem negyven (heggyel együtt több mint hétszáz) méteres Krisztus-szobron van egy szív is. Pici, de látható, csak jobban meg kell nézni.

Az ifjúsági világtalálkozó zarándokszemmel

Vége van; a teraszon, egy hintaágyban pihenek, szemben a Megváltó Krisztus szobra, jobbra pedig a Santa Marta favela. Most már minden szép és jó. De egyáltalán nem volt semmi sem olyan egyszerű. Még csak véletlenül sem leányálom a zarándok élete, de (és itt a lényeg) van értelme. Rio de Janeiróból – fáradtan, ám boldogan – visszatekintek a július 23. és 28. között megrendezett ifjúsági világtalálkozóra.

Hosszú volt az út: Budapestről Lisszabonba, Lisszabonból Fortalezába, Fortalezából Salvadorba, Salvadorból Rio de Janeiróba mentünk, összesen közel tizenöt órát repültünk. Az északkelet-brazíliai Fortalezában eltöltött egy hét után, július 21-én éjjel érkeztünk meg Rióba, a karneváljáról és tengerpartjáról ismert, több mint hatmilliós városba. „Na, hol az a szobor?” – kérdeztük meggyötörten a reptérről jövet a taxiban. Ám semerre sem találtuk. Kissé csalódottan tértünk hát nyugovóra, de másnap az ablakunkból kinézve a látvány mindenért kárpótolt: ott magasodott ugyanis a Corcovado-hegy, és rajta a hatalmas Krisztus-szobor. Elhatároztuk, hogy még a találkozó előtt felmegyünk hozzá, és ellátogatunk a másik nevezetességhez, a Cukorsüveg-hegyhez is.

Ferenc pápának sosem volt szüksége „jó sajtóra”. Talán azért sem szereti a számára mindig fárasztó interjúkat, mert úgy gondolja, jobb beszélgetni, mint „nyilatkozni”. Riói útján mindenesetre személyesen köszöntötte a vele tartó újságírókat, s azt kérte tőlük, segítsenek neki a fiatalok és az idősek helyzetének javításában. Magas a munkanélküliek aránya, és fennáll a veszély, hogy felnő egy munka nélkül élő nemzedék, holott a munka méltóságot ad az embernek – fogalmazott a pápa. Amikor a média jelen lévő munkatársai nevében egy mexikói újságírónőtől egy guadeloupe-i Szűz Mária- képet kapott ajándékba, tréfásan megjegyezte: azt hitte, oroszlánok közé került, ám most kiderült, az újságírók mégsem olyan félelmetesek…

Nagyvilág

Giovanni Giudici, Pavia püspöke csodának ismerte el egyházmegyéje egyik tagjának 1989-ben Lourdes-ban bekövetkezett gyógyulását – tette közzé honlapján a világhírű francia kegyhely július 19-én. Danila Castelli (képünkön) esete Lourdes történetének hatvankilencedik hivatalosan elismert csodás gyógyulása.

A HungaRio délutáni műhelyei közül az egyik a Szent Egyed közösség Ferenc pápa nyomában a szegények felé című szemináriuma volt. Nagyjából húszan választották ezt a programot, melyre leginkább a jézusi „irgalmasságot akarok, és nem áldozatot” gondolat és annak megélése volt jellemző. Az előadásban elhangzott, hogy egy maroknyi csapat is nagy erőt tud képviselni, ha valóban közösségként működik. Az emberi méltóság megtartása vagy visszaadása, a szolgálathoz való hűség mind-mind olyan alapelvek, amelyeknek jelen kell lenniük a közösség szolgálati területein, az idősekkel, a hajléktalanokkal megélt barátságban.

Merjünk nagyot álmodni? A Sant’Egidio a HungaRión részt vevő fiatalokat közös szolgálatra hívta: szociális otthonban vagy utcán élőket látogathattak meg a segíteni vágyók. A hajléktalanokhoz igyekvők részt vehettek a szendvicsek elkészítésében, majd találkozhattak a közösség utcán élő barátaival, és frissítővel kínálhatták meg őket. Hogyan válik egy ilyen jellegű tevékenység szolgálattá? A közösség tagjai hétről hétre hűségesen látogatják a hajléktalanokat, az időseket, és a közös imádság állandó feltöltődést biztosít számukra. Tetteik arról az irgalomról tanúskodnak, amelyről Jézus beszélt az irgalmas szamaritánus példabeszédben.

Fotó: Polgár

Ferenc pápa Brazíliában

„Nincs sem aranyam, sem ezüstöm, de magammal hozom a legértékesebbet, amit kaptam: Jézus Krisztust!” – fogalmazott Ferenc pápa a riói ifjúsági találkozón elhangzott első beszédében. A szentatya az elnöki palotában július 22-én arról is szólt, hogy folytatni kívánja Róma püspökének lelkipásztori küldetését, nevezetesen azt, hogy megerősítse testvéreit a Krisztusba vetett hitben.

„Krisztus bízik a fiatalokban, és rájuk bízza saját küldetését: »Menjetek és szerezzetek tanítványokat!« Menjetek túl az emberileg lehetséges határokon, és hozzatok létre egy testvéri világot! – mondta a pápa.

Egy minap megjelent kormányhatározat értelmében közel hét évtizeddel az alapkőletételt követően megépülhet a Világ Királynője engesztelő kápolna Budán, a Szent Anna-réten. E határozat a Normafa park fejlesztési koncepció részeként, kiemelt beruházásként tűzte ki a kápolnaépítést. Az építkezés kezdeményezője a Felvidékről hazánkba költözött Natália nővér (Kovacsis Mária Natália) volt 1936-ban.

Felvidék.ma

A polgármesteri hivatal erkélyéről ezen a napon megáldotta a 2016-os riói olimpia és paralimpia hivatalos zászlóját, majd üdvözölte a brazil sportolókat, akiktől egy futballtrikót kapott emlékül, Ferenc pápa felirattal.

Ferenc pápa még ugyanezen a napon felkereste Rio de Janiero szegénynegyedében a Varginha-favelát. Az esős idő ellenére ellátogatott a szegénynegyed kis templomába is. Fogadásakor brazil nemzetiszínű (zöld-fehér-kék) virágkoszorút tettek a nyakába. A pápa rövid, előre be nem jelentett látogatást tett egy családnál, majd a sportpályán szólt a favela mintegy húszezer lakójához. Vele szemközt az egyik ház falán a szegények püspökének nevezett Oscar Romero vértanú nagy képe függött.