Egyházunk

Látogatás a zsámbéki premontreieknél

Ha Zsámbékon jár az ember, csak kapkodja a fejét, látva azt, mennyi mindent csinálnak az ott élő premontrei nővérek: napközit és szakközépiskolát működtetnek, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot tartanak fenn, időseket gondoznak, fogyatékosokkal és szenvedélybetegekkel foglalkoznak, no meg gyakorta ételt osztanak. A szeptember 20. és 22. között Budapesten megrendezendő katolikus társadalmi napok kiemelt célja, hogy nekik segítsenek. A rendezvényen azért gyűjtenek, hogy be tudják fejezni a Szent Norbert közösségi házat, amely rászorulók befogadó otthona, közösségi központja lesz.

„Jövök rögtön!” – mondja Ágnes nővér, amikor megérkezünk. Nem is kell több, máris látom: ezer dolga van. A rendház előterében várakozunk, mellettünk dobozok sorakoznak, ruhákkal telipakolva. Alighanem adományok. Ágnes nővér csakhamar meg is erősít feltételezésemben: azok, egyenesen Németországból jöttek. Majd elindulunk a rendház folyosóján, s közben hasonló látvány fogad: dobozok és nem odavaló bútorok tucatjai. „Hát igen, nálunk nincs olyan rend, amilyennek egy szerzetesközösségben lennie kellene, voltaképp itt van a raktár, ezen a folyosón meg a szobákban, és örökké jövés-menés van.” A közösségi ház azért is épül, hogy legyen egy hely, ahol gyűjthetik s ahonnan szétoszthatják az adományokat. Miközben beszélgetünk, azalatt is csörög a nővér telefonja: valaki kiadja a lakását, és felajánlja a rászorulóknak a bútorait. „Nem is tudom, hova tesszük majd őket, de talán rögtön visszük ki a családokhoz, igen, tudom is, melyik családnak lesz rájuk a legnagyobb szüksége” – fontolgatja, mihelyst leteszi a telefont.

Szeptember elején német fiatalok érkeztek Zsámbékra, hogy egy hétig önkéntes munkát végezzenek. Egy régi temetőt takarítanak, ahova később gyümölcsfákat ültetnek, így a most még munkanélküli helybéli emberek ezek gondozásával napi ezer–ezerötszáz forintot kereshetnek majd. „Akkor legalább nem alamizsnát kapnak, hanem maguk dolgoznak meg a pénzükért, s ez jobb érzés lesz nekik” – hiszi Ágnes nővér.

Országjáró

Váci egyházmegye

Fiatalok, idősek, szüleikkel és nagyszüleikkel érkező gyerekek és unokák, közeli és távolabbi településekről útnak indult zarándokok az idén is szép számmal keresték fel szeptember 15-én a váci Mária-kegyhelyet, hogy hitükben megerősödjenek. A hívek először az ünnepi díszbe öltözött kegytemplomba tértek be, ahol a kegykép előtt a Szűzanyához imádkoztak, lelki békét, oltalmat, megnyugvást, egészséget, a betegeknek gyógyulást kérve tőle. Hittel fohászkodtak Máriához – aki az egyház számára a hit példaképe –, hogy ebben a mai beteg, ellentmondásokkal teli, „teljesítménykényszeres” társadalomban segítse megújulni Krisztus egyházát. Minden embernek minden történelmi korban végig kell járnia a hit zarándokútját – hangsúlyozta szentbeszédében Beer Miklós megyés püspök. Küszködéseken, kétségeken, gyötrelmeken, megpróbáltatásokon, kudarcokon kell keresztülmennünk, amíg megértjük, mit vár tőlünk az Úristen, hogyan lehetünk munkatársai, tanítványai, az Isten országának, egyházának dolgos polgárai.

Mozgalmas az élet szeptemberben a száztizenöt fős ferences rendtartományban. Ilyenkor költöznek be a szegedi kolostorba az új jelöltek. A tavalyiak pedig ekkor öltik magukra a rendi ruhát, és kezdik meg Szécsényben az egy éven át tartó noviciátust. A noviciátust befejezők ekkor teszik le első fogadalmukat, és költöznek be a pasaréti rendházba, ahol megkezdik növendékéveiket, teológiai, illetve tanár szakos tanulmányaikat. Az örökfogadalom-tétel ideje is szeptemberben van.

Országjáró

A következő bő egy év alatt megújul a Mátraverebély-szentkúti Nemzeti Kegyhely. A jelentős európai uniós támogatással megvalósuló beruházás célja, hogy Magyarország leglátogatottabb búcsújáró helye minden szempontból megfeleljen rangjának és a XXI. századi zarándokok igényeinek.

A munkálatok októberben kezdődnek, ezért a kegyhely legféltettebb kincse, a Mária-szobor a budapesti Szent István-bazilikába költözik, és ott is marad a felújítás végéig. A kegyszobrot Erdő Péter bíboros október 14-én 18 órakor fogadja a bazilikában, általa bemutatott szentmise keretében. A Mária-szobrot a Szent Jobb közelében helyezik el.

Országjáró

Látogatás Sokorópátkán

A Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya-plébánia szeptember 21-én ötödször látja vendégül az ország minden szegletéből érkező híveket. Nemcsak az imádságos lelkület köti össze a meghívottakat, hanem az is, hogy mindannyian egy-egy Magyarok Nagyasszonya- templomhoz tartoznak. Hazánkban több mint száz istenházát szenteltek föl a Nagyasszony tiszteletére. Az idei találkozó díszvendége a sokorópátkai egyházközség, amelynek temploma ebben az évben lett százéves.

Egy nagy rendezvény díszvendége általában sokak által ismert személy vagy olyan település, ahol világra szóló események történtek, esetleg országosan tisztelt híresség szülőhelyeként gondolunk rá. Sokorópátka ilyen értelemben nem írta be magát sem a hazai történelembe, sem az egyháztörténetbe. Temploma sem régi. A környéken járó vándor nem biztos, hogy elkanyarodik a falu felé. Aki a Sokorói-dombok közt autózik, valószínűleg Pannonhalma felé tart. Oda, ahol a távolból is látszó gyönyörű bazilika egyházunk monumentális szépségét hirdeti.

Országjáró

Szeged–csanádi egyházmegye

A Szeged–csanádi egyházmegyében sok szülő szívesen íratja gyermekét katolikus óvodába, általános vagy középiskolába. Idén közel tízezer diák kezdte meg az új tanévet az egyházmegye által fenntartott közoktatási intézményekben, ahol összesen kilencszázharminc pedagógus és négyszáztíz segítő munkatárs dolgozik.

Az idei évtől újabb pedagógiai intézmény, a kisteleki Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola kerül a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság felügyelete alá.

Országjáró

Már 1897-ben, az Árpád-emlékmű elkészültekor is összejöttek a környékbeli iparosok, kereskedők és tisztviselők, hogy megemlékezzenek honfoglaló vezérünkről. Ekkor rendezték az első szobori búcsút.

A száztizenhat éves rendezvényre idén szeptember 8-án harminc lovas kocsival – köztük kordéval, fiákerrel, pados kocsival és sátras szekérrel – érkeztek a környékről az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba.

A felvonulás után Kiss-Rigó László megyés püspök tartott ünnepi szentmisét a monostor romjainál. Hetedik alkalommal adták át a Szer Üzenete-díjat, amelyet idén Mádl Dalma és posztumusz elismerésként Karácsony Sándor kapott. A Katolikus Karitász jószolgálati nagykövetének, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök özvegyének méltatásakor elhangzott: olyan keresztény emberről van szó, aki mindent megtesz embertársaiért, segít hajléktalanoknak, nehéz sorsú gyermekeknek, romáknak, és szerényen, kitartóan végzi jótékony munkáját.
www.delmagyar.hu