Van egy prófétai feladatunk is: előre meg kell álmodnunk a magyarországi szerzetesség jövőjét. Közösen kell kigondolnunk azt, hogy mely utak vezetnek egy életteli jövő felé.
Nagy előrelépés, hogy a megszentelt élet napja körül elindul egy szerzetesi honlap. A szerzetes. hu-t – melynek címe a II. János Pál pápa által inspirált Gratuitas, azaz ingyenesség lesz – a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szerzetesteológiai Intézete indította el, de a Férfi Szerzetes-elöljárók Konferenciája szeretné segíteni működését. A honlap nemcsak a már megszentelt életet élőknek kíván információkat nyújtani, hanem azok számára is igyekszik útmutatást adni, akik a szerzetesrendek iránt érdeklődnek. Olvashatóak lesznek itt tanulmányok, rendi tájékoztatók is. Később ehhez kapcsolódva egy elektronikus folyóirat is indul majd.
A szerzetesközösségek – világiakkal közös – együttműködésének jó példája a Servitor Pro Multis Kft., melynél a gazdasági működés kedvezőbb feltételeinek megteremtése érdekében jött létre az összefogás. Ehhez plébániák, egyházi mozgalmak, intézmények is csatlakoztak. Az anyagi téren megvalósuló együttműködés és bizalomépítés alapot teremthet ahhoz, hogy más vonatkozásban is könnyebben keressük és találjuk meg a közös tevékenységek lehetőségeit.
– Milyen helyzetben van ma a szerzetesség Magyarországon?
– Reménnyel átitatott realizmussal kell tekinteni a mai viszonyokra. Nagyon sok olyan vonással rendelkezik a magyar szerzetesség, mely a Szentlélek működéséről tanúskodik. Van olyan monasztikus közösség, mely a lectio divina (a lélek táplálkozása Isten igéjének olvasásával – a szerk.) útját újra felfedezi, van olyan rend, mely az eredeti karizmájához szeretne visszatérni, máshol a testvéri élet jobbítása felé tesznek lépéseket.
Másrészt vannak elöregedő rendek is, amelyek a kommunizmus után újjáéledtek, ahol a szerzetesek hűségben élték meg hivatásukat, de fiatalok már nem csatlakoztak hozzájuk. Arra kell számítani, hogy tíz éven belül lesznek olyan közösségek, amelyeknek tagjairól és intézményeiről gondoskodnunk kell.
– A hit évének feladataiból, az újraevangelizációból miként tudják kivenni részüket a szerzetesrendek?
– XVI. Benedek pápa Porta fidei című apostoli levelének következő mondatát mintha nekünk írták volna: „A mai világnak elsősorban olyan emberekre van szüksége, akiknek szívét-lelkét megvilágosította az Úr szava, és így képesek sokak szívét, elméjét megnyitni arra, hogy vágyódjanak Isten és a vég nélküli igaz élet után.” Mi olyan emberek szeretnénk lenni, akiknek a szívét megvilágítja az Úr szava. Ha a hivatásunkhoz hűek tudunk maradni, ezt belső örömmel és odaadottsággal tudjuk élni, akkor ennek önmagában evangelizáló ereje van. Akkor esély van arra, hogy mások is vágyódjanak az igaz élet után. A sokféle tevékenységet is – hitoktatás, rászorulókkal való foglalkozás, lelkipásztorkodás – ebben az összefüggésben kell folytatnunk.
– Az egyház Magyarországon a hivatások terén komoly létszámgondokkal küzd. Hogyan lehet megismertetni, megszerettetni a mai fiatalokkal a szerzetességet?
– Hazánkra az a jellemző, ami sajnos Európára is, hogy az elkötelezett életre való hajlandóság csökken. Fontos azonban, hogy elsősorban a valósággal foglalkozzunk, ne az elvárásainkkal. Igen, örülnénk, ha több fiatal kopogtatna rendházaink ajtaján felvételét kérve. Ugyanakkor látnunk kell, hogy vannak nagyszerű fiataljaink, akiket megragadott a krisztusi radikalitás, és közösségben szeretnék Isten és embertársaik szolgálatára szentelni az életüket. A mai média sztereotípiákat közvetít a szerzetességről, melyek lebontásában, helyreigazításában nagy feladatunk van. Erre jó példa az Iránytű hivatástisztázó műhely, ahol a Sapientia főiskola berkein belül a szerzetesrendek hivatásgondozással megbízott tagjai működnek együtt.
– Elfogadottabbá lehet tenni a szerzetességet a társadalom szemében?
– A szerzetesrendek együttműködésének komoly társadalmi üzenete van. Ma ugyanis bizalomhiányt tapasztalunk szerte az országban. Ám ha mi tudunk bizalmat építeni egymás között, akkor ez meghívást jelent a társadalom számára is. Azt tapasztaljuk, hogy az emberekben nagy az igény a transzcendens felé, sokan keresik az élet értelmét, vágynak valami másra, többre. A szerzetesrendeknek a spirituális élet szakértőiként segíteniük kell az embereket, hogy ráleljenek az igazi, krisztusi útra. Mi, szerzetesek osztozunk minden ember közös sorsában. Azzal, hogy a szerzetes fogadalmat tesz, nem szűnik meg ember lenni. Ugyanaz a töredezettség van bennünk is, ami mindenkiben. Életformánk és fogadalmaink által ezt az emberséget visszük Krisztus közelébe, mert hisszük, hogy „benne ragyogott fel az emberlét egész teljessége”.
Fotó: Kissimon István
