Húsvéti kérdések

A keresztény ember számára húsvét az egyházi év középpontja. Krisztus feltámadása ünnep, a szó legvalódibb értelmében. Olyannyira nagy ünnep, hogy nemcsak egyszer tartjuk meg az év folyamán, hanem minden vasárnap erre emlékezünk, és ezért nevezzük a vasárnapot az Úr napjának. Akkor vajon miért van az, hogy még a keresztények között is a karácsonyt szokták látványosabban megünnepelni? Valóban, sem a küldött jókívánságok számát, sem az ajándékokat, sem az ünnepi díszeket tekintve a húsvét nem fogható a karácsonyhoz. Talán azért van így, mert a karácsonyt a kereszténység nélküli társadalom is gond nélkül befogadta mint közös értéket, mint azoknak az érzelmeknek az ünnepét, amelyek legalább egy napra mindenkit abba az illúzióba ringatnak, hogy a „szeretet ünnepe” olyan közös érték, amellyel kapcsolatban mindenki egyetért?

Kazahsztán

Katolikusok a diktatúra után – Athanasius Schneider, a hírhedt Gulag egyik gyűjtőhelyeként ismert város, Karaganda segédpüspöke nyilatkozatában arról számolt be, hogy az állam elismeri a vallásszabadságot, és a toleranciát mozdítja elő. Feszültséget okoznak azonban prozelitizmusukkal egyes evangélikus csoportok, illetve agresszív iszlám hithirdetők.

Innen-onnan

A vértanú misszionáriusok napja – Húsvéthétfőn emlékezünk meg a világ bármely részén megölt hithirdetőkről. Ezen a napon gyilkolták meg ugyanis 1980-ban Oscar Romero érseket, San Salvador főpásztorát.

Vatikán

A pápa a történettudomány válságáról – XVI. Benedek pápa felpanaszolta a történelem tantárgy elhanyagolását az iskolákban és egyetemeken.