Ülésezett a püspöki konferencia

2013-ban konferenciát rendeznek a zsinati dokumentumok helyes értelmezéséről. Közöttük különösen is aktuális a keresztény felekezetek közötti ökumenikus kapcsolatról szóló Unitatis redintegratio és az egyház más, nem keresztény vallásokhoz való viszonyának alapjait lefektető Nostra aetate kezdetű dokumentum.
Ugyancsak jövőre – a Rio de Janeiró-i katolikus ifjúsági világtalálkozóval párhuzamosan – július 24-e és 28-a között Pécsett országos katolikus ifjúsági találkozót szerveznek HungaRio néven. Ez lehetővé teszi a bekapcsolódást a nemzetközi találkozóba, ugyanakkor alkalmat ad sajátosan magyar vonatkozású programok szervezésére is.


A hit évének kezdetére jelent meg Leo Scheffczyk bíboros, müncheni teológus könyve A katolikus hit igazsága – Igazság és alak címmel, amely szilárd és megbízható támpontot nyújt azoknak, akik el akarnak mélyedni a katolikus kereszténység világában.

Változatos programokat szervez az év során a világ minden egyházmegyéje, így valamennyi hazai egyházmegye is. Az MKPK hamarosan elindítja a hit éve magyar nyelvű honlapját, amely részletesen tájékoztat az egyes egyházmegyék rendezvényeiről. A hit éve 2013. november 24-én, Krisztus király ünnepén zárul.
November 18-án – a hagyományokhoz híven – idén is megemlékeznek Árpád-házi Szent Erzsébetről, s a szolgáló szeretet elismeréseként ekkor adják át az MKPK által alapított Szent Erzsébet Rózsája díjat, ráirányítva a figyelmet arra az önkéntes munkára, amelyet a Katolikus Karitásznál megannyi hívő végez.
A konferencia pozitívan értékelte a kormány döntését, miszerint az egyház által az idén átvett közoktatási intézmények fenntartóinak – az eddigiekkel ellentétben – nem kell három hónapon át megelőlegezniük az intézmények költségeit, szeptember 1-jétől ugyanis a normatív támogatást előleg formájában is lehet igényelni.

„Húsz százalékkal csökkent az egyszázalékos adófelajánlás összege idén tavalyhoz képest, míg a felajánlók száma nem lett kevesebb” – közölte a püspökkari sajtótájékoztatón Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek. Mint mondta, ebből is látszik, hogy az adóügyi változások az egyházakat is érzékenyen érintik. Mivel az inflációra vonatkozó adatot utólag megváltoztatták, s az alacsonyabb lett, a járadékalapból származó összeg is csökken, ami az év utolsó szakaszában jelentős jövedelemkiesést eredményez majd.

A bíboros arról is szólt, hogy a kistelepülési, hitoktatási és közgyűjteményi állami támogatás szeptember 4-én megérkezett, s azonnal át is utalták az érintetteknek. Ezzel pedig a nyár eleje óta szóban forgó kérdés megoldódott.

Szó esett a katolikus tömegtájékoztatásról, a rádiózásról is. Erdő Péter kifejtette: az URH-ra való áttérés a jogszabályok miatt akadályokba ütközik. Nehéz elnyerni a frekvenciákat, s minden frekvenciához olyan, saját műsorkészítési teher járul, amely szinte lehetetlenné teszi, hogy az ország jelentős részét lefedjék.
Az oktatási-nevelési intézmények egyházi átvételével kapcsolatban a bíboros kiemelte: a folyamat helyi megkeresések nyomán indult el, amelyek regionálisan rendkívül egyenlőtlen eloszlást mutattak. Volt olyan egyházmegye is, ahonnan egyetlen ajánlat sem érkezett.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta továbbá: az egyház azért vállalja az iskolák fenntartásának feladatát, hogy az adott intézményekben katolikus szellemben végezzen nevelő-oktató tevékenységet. Alaposan át kell gondolni a katolikus nevelés és oktatás kritériumait, meg kell határozni, egyáltalán mit értünk azon, hogy katolikus intézmény – hangsúlyozta. Annyi azonban bizonyos, hogy az egyházi fenntartású nevelésioktatási intézmény világnézetileg semleges nem lehet.
A bíboros arról is beszélt, hogy még nem tisztázott az egyházaknak átadott iskolák jövőbeli finanszírozási rendszere, de a nyáron párbeszéd alakult ki e témában az egyházak szakértői és az oktatási kormányzat között. Rendkívül fontos kérdésnek nevezte a finanszírozás módját, s azt, hogy a meglévő intézményeknél miként alakulnak majd az anyagi lehetőségek, biztosítva lesz-e majd a minden szempontból kívánatos egyenlőség.

A bíboros kifejtette: jelenleg még sok a tisztázatlan kérdés a kötelező hit- és erkölcstanoktatás bevezetésével kapcsolatban is. Nem tudni a felekezeti órák színhelyét, s azt sem, hogy a különböző osztályokból kikerülő gyerekeket lehet-e egy csoportban oktatni. Emlékeztetett viszont arra, hogy rendelkezésre áll egy olyan hittankönyv-sorozat, amely mind a tizenkét osztály számára külön kötettel jelentkezik. A hittansuli.hu internetes oldalon nemcsak a teljes sorozat található meg, hanem tanmenetek, háttéranyagok, játékok, feladatok, sőt, a száz legfontosabb egyházi ének is.

A rendszerváltás óta több mint tízezer világi kapott államilag elismert katolikus hitoktatói diplomát – mutatott rá a bíboros –, de csupán egyötödük vesz részt a hitoktatásban. Megvannak tehát a szükséges képesítéssel rendelkező szakemberek, és véleménye szerint sokan szívesen vállalnának hitoktatói munkát.