Teremtés

A teremtés mítosza, a kozmogónia minden nagy vallási hagyományban megtalálható, szebbnél szebb motívumokat vonultatva fel. Az acoma indiánok szerint például Uchtsiti (akinek neve azt jelenti: „hiánytalan”) vért permetezett a semmibe, és ebből lett a Föld. A germán mitológia elbeszélése szerint kezdetben csak egy hatalmas szakadék létezett. Yimir, az óriás álmában verítékezni kezdett, majd hónalja alól férfi és nő bújt elő. Ezek gyermekei lettek az óriások. Egyikük, Odin megölte Ymirt, és teteméből keletkezett a világ: törzséből a termőföld, koponyájából az égbolt, csontjaiból hegyek, kifolyt véréből tengerek és folyók, a sziklák pedig a fogaiból jöttek létre. Az ég csillagai úgy születtek, hogy a földön csiholt szikrákat a mennyboltra dobták.
Bármely teremtésmítoszt olvassuk, megragadó képekkel találkozunk, költeményekkel, eposzokkal, amelyekre a gondolkodás évszázadai különböző elméleteket alapoztak – filozófiaiakat és teológiaiakat. A XIX. században azután, amikor a természettudományos érvelés és bizonyítás logikája minden más tudományágra kiterjedt, a teremtés elbeszélésének lírai szépsége lecserélődött, ontológiai állítássá vált, és belekeveredett az eredetviták sûrűjébe, amelyben hívő és nem hívő nézetek viaskodtak egymással. Friedrich Tenbruck jeles német kultúrszociológus ezt a korszakot vallásháborúnak nevezi, amelyben a tudományvallás és a keresztény vallás vívtak ádáz küzdelmet egymással a világértelmezés elsőségéért.
Az anyagelvű filozófia is megalkotta a maga eredetmítoszát, amelyről azt állította, hogy tudományos megalapozottságú, szemben a vallási mítoszokkal. Ám amint többek között Turay Alfréd kimutatta, a dialektikus materializmus különböző anyagformákról beszél, amely fogalmak filozófiai értelemben tágasabb teret nyitnak, mint a vulgármaterialista nézetek sikátorai.
A bibliai teremtéselbeszélés manapság újra vallásháborús munícióvá vált, elsősorban Amerikában, a fundamentalizmus vallási köreiben, de Európában is. Különböző csoportok a kreacionizmus ideológiáját állítják szembe a darwinizmussal, és azt követelik, hogy a bibliai teremtést az iskolákban a fejlődéselmélettel párhuzamosan úgy tanítsák, mintha tudományos nézet lenne. A Szentírás törékeny szavaiból éles kardot kovácsolnak, s miközben a Biblia igazáért küzdenek, elfeledik üzenetét. – A teremtéselbeszélés eredeti üzenete a világtól való félelemtől akar megszabadítani, és arra bátorít, hogy az ember naponta teremtsen rendet az új és új káoszokon – a világban, melyet Istenétől kapott.