Szív és mustármag
Fotó: Merényi Zita

 

 

Az ünnepi szentmise elején Kampfmüller Sándor, a kórházlelkészi szolgálat vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd Szél Ágoston, az egyetem rektora mondta el köszöntőjét. „Egy klinika, egy kórház élete nem csak szakmai kérdések körül forog. A gyógyítás, a gyógyulás folyamatának van egy nagyon fontos lelki összetevője is, amely a gyógyítók és a gyógyulni vágyók számára egyaránt lényeges, ez pedig a hit.” Egy kórházban nagy szükség van egy olyan helyre, ahol a „hit kiáradása” erőteljesebb, mint máshol. A Semmelweis Egyetemen sok évtizeden át nem volt kápolna. A Korányi-projekt megálmodóinak köszönhetően már a kezdet kezdetén úgy készültek el az épület tervei, hogy abban egy kápolna is helyet kapjon.
„Csoda a mai nap, Isten ajándéka, Isten szeretetének jele” – e szavakkal kezdte köszöntőjét Szathmári Miklós egyetemi tanár, az I. számú Belgyógyászati Klinika igazgatója. Az egyetem kápolnáját hetven évvel ezelőtt számolták fel, ma már azt sem lehet tudni, hova lett a berendezése. Azóta is történnek itt hitből forrásozó csodák, a kegyelem sugárzik, de a hitet erősíteni kell. Ebben segíthet bennünket ez a kápolna, amely – talán nem véletlenül – éppen az épület szívében helyezkedik el. Az evangéliumi mustármag is eszünkbe juthat róla, hiszen, bár egy apró helyiség a nagy épületben, a hit ereje mégis innen áradhat szét. „Ez a kápolna helyet ad az Oltáriszentségnek, amely segít abban a küzdelemben, melyet munkánk során napról napra meg kell vívnunk” – mondta Szathmári Miklós.
Az ünnepi szentmise elején Erdő Péter bíboros megáldotta az új kápolnát. A főpásztor szentbeszédében arról szólt, hogy a kétezres évek elején sokan nézték aggodalommal a lelkipásztori statisztikákat: Az Esztergom–budapesti főegyházmegyében sok az idős és a beteg, sok a kórház, hogyan lehet majd a paphiány mellett megoldani ennek a területnek a lelkipásztori ellátását? Ekkor alakult egy bizottság, amelynek elsődleges feladata a kórházi betegek ellátásának biztosítása volt. „A munka során egy kápolnaprogram körvonalai rajzolódtak ki. Leg­inkább ott ajánlottuk fel a segítségünket egy kápolna kialakítására, ahol volt erre fogadókészség. Sok helyen sikerült felújítani a régi kápolnát, újak is létrejöttek, de kevés közöttük az ilyen stílusos, praktikusan kialakított helyiség.”
A kápolna valóban Isten jelenlétének különleges helye. „Ki a keresztények Istene?” – tette fel a kérdést Erdő Péter bíboros. El kell ismernünk, hogy nem tudjuk a fantáziánkkal megragadni őt, mert túl van téren és időn, túl van a teremtett kozmoszon. De akkor mit jelent az isteni jelenlét? Isten mindenütt jelen van: bennünk, emberekben is; a Szentírásban is; az anyagban pedig hatásai révén. Istennek nem okoz problémát, hogy egy időben és egy helyen többféle módon legyen jelen. Ezért megszentelt hely a templom, és ezért tiszteljük különleges módon az Eucharisztiát.
Ahol az ember találkozik az istenivel, ott megjelennek a paradoxonok. De ezek csak nekünk jelentenek problémát. Ha rádöbbenünk arra, hogy egy másik síkon zajlanak az események, nem úgy, mint ahogyan azt mi elképzeljük, akkor emelkedettség és bizalom tölt el bennünket. Nem csak a saját erőnktől függ a sorsunk, valami mélyebb, távolabbi értelme is van az életünknek. Ebbe illeszkedik bele a szenvedés, a munka és az emberi közösség önzetlen építése.
„Ezt a kápolnát Lellisi Szent Kamill tiszteletére szenteljük. A XVI. században élt zsoldos katona szerencsejáték-függő volt, egyszer még az ingét is elvesztette. Személyes sorsa és betegsége miatt kapcsolatba került az ispotályok világával.” Ebben az időben még nem volt olyan szervezett az egészségügy, mint ma, szinte minden azon múlott, hogy a betegápolók milyen szeretettel tudnak az elesettek felé fordulni. Szent Kamill kórházban kezdett dolgozni, azt tekintette a feladatának, hogy a betegekről hittel és szeretettel gondoskodjon. Erre a lelkületre van szükség ma is. Minőségi különbség van aközött, hogy az ember csak a tudásával gyógyít, vagy szívvel-lélekkel teszi azt. A szeretet minőségi elve mindenütt alapvető fontosságú, ahol idősek és betegek vannak. „Adja Isten, hogy ebben a kápolnában a betegek, a rokonok, a munkájukat végzők egyaránt új erőt nyerhessenek. Legyen Isten áldása az egész közösségen, a kórház és az egyetem munkáján. Szent Kamill, könyörögj mindannyiunkért. Ámen” – fejezte be szentbeszédét Erdő Péter bíboros.
A kápolnát Angyal Júlia festőművész, Fűri Judit üvegművész, Lehoczky János iparművész és Gecse István kőfaragó művei díszítik.

A Budapesti Katolikus Kórházlelkészséget 2004-ben alapította Erdő Péter bíboros azzal a céllal, hogy összehangolja a budapesti plébániák kórházi lelkipásztori szolgálatait. A kórházlelkészi szolgálat vezetését 2016 októberétől Kampfmüller Sándor, a Rózsák terei templom káplánja látja el. A kórházlelkészség alapvető küldetése, hogy a kórházba került emberek számára elérhető legyen az Egyház, ami ebben a megváltozott élethelyzetben különösen fontos lehet. Irodája a szolgálat megalapítása óta az Országos Onkológiai Intézetben működik.
Heti rendszerességgel jár be lelkipásztor a kórházakba, szolgálatát önkéntes beteglátogatók segítik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hét egy adott napján, a katolikus pap látogatását megelőző napon az önkéntes beteglátogatók végig­látogatják a kórházat és összeírják azokat, aki szeretnének az atyával találkozni. Szolgálatuk azonban több ennél: az emberek igényeire nyitott, érzékeny jelenlét a betegágyak mellett. A beteglátogatók nem tudják megváltoztatni a betegek hozzáállását a hithez, a világhoz, de ha észreveszik és erősítik bennük a jót, a szépet, az segítheti őket abban, hogy végül maguk találják meg a Krisztushoz vezető utat.
A súlyos betegek vagy a haldoklók számára – akik igénylik a lelkipásztor látogatását és szeretnék a szentségekben Krisztus megerősítését – a főváros kórházaiban és idősotthonaiban a Budapesti Katolikus Kórházlelkészség megszervezte a Katolikus Sürgősségi Lelkipásztori Szolgálatot, amelyet a bíboros 2005. május 18-án indított el. A 213-9620-as, éjjel-nappal hívható budapesti telefonszámon lehet papot kérni sürgős esetben. Eszméletlen beteg esetén a legközelebbi hozzá­tartozó kérésére hívható a lelkipásztor. A sürgősségi lelkipásztori szolgálat a budapesti közlekedést figyelembe véve igyekszik megoldani, hogy a hívástól számított egy órán belül megérkezzen a beteghez a katolikus pap.
Felbecsülhetetlen érték, ha egy kórházban van nyitott kápolna, ahova a betegek bármikor betérhetnek. A már régebb óta működő kórházkápolnák mellett (Szent Ferenc Kórház Assisi Szent Ferenc-kápolnája, Szent János Kórház Nepomuki Szent János-kápolnája, Országos Korányi Kórház Szent József-kápolnája, Szent Imre Kórház Szent Kozma és Damján-kápolnája) a kórházlelkészség megalakulása óta több új kápolna létesült.
Budapest harminc állami kórházából huszonhétben van rendszeres lelkipásztori szolgálat, amelyet mintegy száznegyven önkéntes beteglátogató segít. A kórházlelkészség évente két alkalommal induló tanfolyamára januárban, illetve szeptemberben lehet jelentkezni a 224-86-40-es telefonszámon.