Pettend és a KALÁSZ

Ma már többet tudok az egyre csinosodó Pettendről, amellyel azóta a világ is nagyot fordult. A települést nemcsak hatszáz főnyi lakosságának szorgalma, de talán ébredő lelki igénye is építi. Lelkipásztoruk, Tóth Béla kápolnásnyéki kanonok-plébános augusztus 5-én megáldotta a kápolna mellett újra felállított Mária-szobrot, amelynek az egykori rombolás után csak a talapzatát találták meg. Nem tűnik nagy eseménynek, de a falu lakói számára jelképi ereje van.


A pettendi földbirtokosok ideje ugyan lejárt, de szellemi, lelki örökségükből van mit tanulni. Egyikük, Haltenberger Samu (1875–1956) kiváló gépészmérnök, a magyar közlekedéspolitika jelentős alakja, az egykori budapesti „szürketaxi” vállalat alapító tulajdonosa építtette 1937–38-ban az igen szép és tágas kápolnásnyéki Jézus Szíve-templomot.

Ugyancsak pettendi birtokoslány volt a katolikus leánymozgalom, a Katolikus Leánykörök Szövetsége (KALÁSZ) egyik alapítója, Lutzenbacher Rita. Nyilvánvalóan a KALOT, a Kerkai Jenő jezsuita páter által alapított Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete adta a példát. Akárcsak a KALOT, a KALÁSZ sem volt merőben hitbuzgalmi mozgalom. Az alapítók szándéka szerint a KALÁSZ meghatározó szerepet töltött be a falu lelki felemelésében, kulturális és szociális helyzetének javításában is. A katolikus leánymozgalom 1936 januárjában indult Martonvásáron. Lutzenbacher Rita azonban pettendi birtokán nyitotta meg az első bentlakásos leányotthont. Tulipántos Láda és Tarisznya című lapokat adott a tagok kezébe. A társalapító erdélyi Stettner Andrea szerzetes nővér már korábban szerzett tapasztalataival segíthette az indulást.

1946-ban, amikor Rajk László kommunista belügyminiszter betiltotta, már hatvanezer tagja volt a KALÁSZ-nak.
Pettenden Lutzenbacher Rita „ércnél maradóbb” emlékét máig őrzik és tisztelik az egykori KALÁSZ-tagok.