Pannonhalma: összegzés a jubileumi év végén

Fotó: Lambert Attila

 

A hétköznap délelőttjén megtelt a szentmisére a bazilika. Eljöttek mindazok, akiknek együttműködésével megvalósultak az év programjai. Christoph Schönborn bíboros, a főcelebráns körül jelen volt az egész bencés közösség, számos vendég, szerzetes- és paptestvér. A bécsi érsek szentbeszédben utat mutató üzenetet fogalmazott meg a folytatáshoz: Márton a sebeiről ismerte fel Jézust. Ugyanígy nekünk is észre kell vennünk egymás sebeit, és a magunkét is tudnunk kell megmutatni. Ehhez a szemünkre és a szívünkre van szükség, amely a Krisztussal megélt bensőséges kapcsolatban válik nyitottá.

Az egybegyűlteket a jubileumi évben átadott díszterembe hívta értékelő-összegző ünneplésre Várszegi Asztrik főapát. Két új kiadványt mutattak be. A főapátság, az Országos Széchényi Könyvtár és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (ELTE BTK) együttműködésével megjelent az Ernst-kódex fakszimile kiadása és egy hozzá kapcsolódó tanulmánykötet, valamint a Szent Márton és Pannónia című kiállítás angol nyelvű katalógusa. Déri Balázs egyetemi tanár, az ELTE BTK Latin Tanszékének tanszékvezetője a tanulmánykötetet ismertette, Szovák Kornél, az MTA–ELTE–PPKE Ókortudományi Kutatócsoport vezetője az Ernst-kódex történetéről adott összefoglalót. Perendy László piarista szerzetes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára a katalógust ismertette.

Dejcsics Konrád, a pannonhalmi bencés főapátság kulturális igazgatója és Kormos Gyula, az intézmény kommunikációs vezetője a sport, az ökumené, a zarándoklat, az irgalmasság, a kultúra és a tudomány címszavak szerint tekintette át a jubileumi évet, és az eseményeket egy rövidfilm is megidézte. A padokat megtöltő vendégek és munkatársak azt a gazdagságot láthatták viszont, ami a közreműködésükkel valósult meg az esztendő során. Igazi ünnepi hangulat alakult ki. A bencés közösség Márton-napi ebéden látta vendégül a meghívottakat, akik emlékeiket megosztva vonultak át a barokk ebédlőbe.

Útközben a Szombathelyről érkezett szalézi atya, Csány Péter arról az örömteli együttműködésről beszélt, amely a Szent Márton életéhez kötődő két helyszín, Szombathely, valamint a számára különösen kedves Pannonhalma – Várszegi Asztrik szentelte pappá – között kialakult. A két település összetartása valóban példaértékű: nem azon vitáztak, hol született Márton, hanem a közös programok révén hidat építettek egymás között az irgalmasság évében.

A bencések kezdettől fogva hangsúlyozzák, mennyire fontos számukra a kulturális párbeszéd és a közösségépítés. Ennek egy újabb alkalma volt az ünnepi ebéd is, amely lehetőséget kínált a találkozásra, a beszélgetésre. „A jubileumi év során rengeteg emberrel találkoztunk, személyes kapcsolatok alakultak ki közöttünk. Most meghívtuk a partnereinket, akik mindannyian hozzájárultak a Szent Márton-év sikeréhez. A közös munka köti össze ezt a sok embert” – mondta Dejcsics Konrád.

Barcza István, a pannonhalmi bencés gimnázium igazgatóhelyettese arról a Márton alakjának szentelt hagyományos témahétről értekezett, amelyet éppen a találkozó idején tartottak az intézményben. Ennek középpontjában idén a gyermekszegénység kérdése állt. „Diákjaink a témahét során szembesültek azzal a ténnyel, hogy a mai Magyar­országon negyvenezer gyerek él mélyszegénységben. Szociológus, gyermekpszichológus és más szakterületek képviselői beszéltek a nyitottság fontosságáról, és arról, hogy leg­alább a saját gondolkodásunkban bontsuk le az előítéleteket. A fiatalok nálunk biztonságos környezetben nevelkednek, de felelősségünk, hogy megmutassuk nekik, ez nem magától értetődő, vannak, akik nélkülöznek, szegénységben élnek. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink észrevegyék maguk körül a rászorulókat, és ne csukják be a szemüket a szegénység láttán.”

A tizenegyedikes Tóth Márton – régi szokás szerint – névnaposként részt vehetett a konvent ünnepi vacsoráján. „Ilyenkor mindenki sajnálja, hogy őt nem Mártonnak hívják” – mondta. A témahéttel kapcsolatban arról mesélt, hogy az osztályok „éttermeket nyitottak” – ők például tésztaételeket készítettek –, és a bevételekből az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségében, a Berettyóújfalu környékén működő, komplex fejlesztést nyújtó alapfokú művészeti iskolát fenntartó Igazgyöngy Alapítványt támogatták.

Steczina Imréné, Csala Benedekné és Varga Imréné egész évben a szegényeket ebédre hívó, „Márton asztala” elnevezésű programban dolgozott. „Nagy öröm, hogy akiket megvendégelünk, egyre szívesebben jönnek, és várják azt is, hogy közösen imádkozzunk. Mindannyian pannonhalmiak, természetes, hogy szégyellik a helyzetüket, hiszen ismerjük egymást, néhányukkal iskolatársak voltunk. Keresni, hívni kell őket, és nem szabad éreztetni velük, hogy szegények. Jól érzik magukat a plébánián, látni, hogy öröm számukra az együttlét. Ők a mi gyémántosaink” – mondták a kezdeményezésről.

Szalai Zsolt prefektus abban nyújtott segítséget, hogy a gyerekek is bekapcsolódjanak az ebédosztásba. „Mintegy harminc diák vett részt a munkában, terítettek, mosogattak. Leginkább azt volt nehéz feldolgozniuk, hogy a szegénység gyengeségekkel, olykor alkoholizmussal, gondozatlansággal jár együtt. Mi, akik viszonylagos jólétben élünk, elvárjuk a másiktól, hogy rendesen öltözzön, megfelelően viselkedjen. Ám a szegénység velejárója, hogy a rászoruló ezeknek is híján van. Ezt a lecsúszottságot kell elfogadni, ebből kell felemelni, aki hozzánk jön. Az ételosztás jó alkalom arra, hogy együtt legyünk a rászorulókkal, és kifejezzük, hogy mellettük állunk.”

Hortobágyi Arnold OSB Bakonypéterd, Lázi, Varsány és Ravazd plébánosa hívek társaságában érkezett a monostorba. A jubileumi évben a legnagyobb ünnepi eseményt a Szent Márton-ereklye látogatása jelentette számukra. A plébános arról is beszámolt, hogy egy pályázati támogatásnak köszönhetően az idén végre befejeződhettek a plébánián kialakított zarándok­szállás építési munkálatai.

A Márton-napi ünnepi asztal körül hosszan folyt a beszélgetés. Konrád atya úgy fogalmazott: „Nehéz elengedni a jubileumi évet. Nem lehet csak úgy kijelenteni, hogy befejeztük. A kapcsolatok tovább élnek. A bencések számára a következő év a belső építkezésé lesz. Azt fogjuk átgondolni, merre menjünk tovább, és munkatársainkkal, illetve az ökumené szellemében a más vallásúakkal közösen mit tehetünk azért, hogy Szent Márton példája tovább éljen, jelen legyen a világban.”

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .