A lakótelep szürkeségéből az ég felé mutat

Fotó: Lambert Attila

 

Az 1990-es alapkőletételt követően a félkész, de már misézésre alkalmas templomot 2002-ben Erdő Péter elődje, Paskai László bíboros megáldotta, így a liturgia céljaira már akkor birtokba vehette a plébánia közössége. A teljes berendezés azonban csak az idén készült el, ezért a felszentelés mostanáig váratott magára.
Az ünnepi szentmisén Cserháti Ferenc esztergom–budapesti segédpüspök és az Esztergom–budapesti főegyházmegye számos papja koncelebrált.
A szertartáson jelen volt Simicskó István honvédelmi miniszter, Budapest XI. kerületének országgyűlési képviselője, Hegyi László egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Hoffmann Tamás, a XI. kerület és Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere. Az ország minden részéből és a Délvidékről is érkeztek hívők, akik közül jó néhányan nem is fértek be a hatszáz férőhelyes templomba, így a plébániakertben felállított kivetítőn követték az eseményeket.
A szertartás elején a templom főtervezője, Koppányi Imre és Udvaros Péter, a kivitelező Swietelsky Magyarország Kft. területi igazgatója jelképesen átadták a templom kulcsát
Erdő Péter bíborosnak, aki ezután megkérte Szederkényi Károly plébánost, hogy nyissa meg az épület ajtaját.
A bevonulást követően Erdő Péter szenteltvízzel meghintette a templomot és a benne összegyűlteket, végül az oltárt is. E szertartás arra emlékeztet, hogy krisztusi keresztségünkben mi is Isten templomaivá lettünk. Isten háza mindig visszhangozza Isten igéjét – mondta a főcelebráns, majd a templomszentelés ünnepének szentírási részletei hangzottak el.
Erdő Péter bíboros szentbeszédében a következőket mondta: „Ez a lakótelep 1984-től népesedett be. Ekkor templom még nem épülhetett. Az 1980-as évek végén Lipp László atya, aki akkor kelenföldi káplán volt, beleszeretett a gondolatba, hogy ebben a festői környezetben templomot kell építeni. Persze a munka alapját az akkor szerveződő hívő közösség jelentette.
A majdani plébánia szervező lelkészévé László atyát nevezte ki az akkori főpásztor. Eleinte a közösségi házban tartották a szentmiséket. 1990. március 30-án Paskai László bíboros letette az új templom alapkövét, ám még hosszú út vezetett a templom felépüléséig. 1991-ben Paskai bíboros a szerveződő közösséget önálló lelkész­séggé alakította, amely immár saját területtel rendelkezett. Vezetője Lipp László atya lett. Eredetileg igen nagyszabású elképzelések születtek, egy egész épületegyüttest szerettek volna létrehozni, amely szakrális, kulturális, karitatív és egyéb célokra is alkalmas lett volna. A templom építését az 1990-es évek végén a magyar kormány, a főegyházmegye és Újbuda önkormányzata támogatta. 2002-ben az épület tető alá került, de a teljes befejezés még váratott magára. Ezért 2002-ben Paskai László bíboros úr csak megáldotta az épületet, az ünnepélyes felszentelés szertartására akkor még nem kerülhetett sor. A munkák folytatását, illetve a realitással már jobban számoló, de így is igen impozáns épület befejezését a 2013-ban kapott jelentős kormányzati támogatás tette lehetővé.
Időközben 2009-ben elhunyt Lipp László atya. A nagy mű befejezését és a lelkipásztori munkát Szederkényi Károly atya vállalta magára. A közösség fejlődését látva 2010-ben az addigi önálló lelkészséget plébánia rangra emeltem, első plébánosának pedig Szederkényi Károly prépost urat neveztem ki. Mostanra az épület elnyerte végső alakját, és a díszítés műve is kiteljesedett. Marko Ivan Rupnik világhírű mozaikművész alkotása díszíti a templom apszisát, a középpontban – csakúgy, mint a keresztény hit és élet középpontjában is – Krisztus személye áll. Körülötte a szent angyalok alakjait látjuk. Balra a Dániel könyvében szereplő angyal áll, aki a tüzes kemence lángjai közül kimenti a három ifjút. Jobbra Ábrahám látja vendégül a három vándor angyal képében megjelenő Urat. A bal oldali hajó falán nemzetünk szent őrangyala látható, hiszen a Biblia elbeszélése szerint a népeknek is vannak angyalaik. A Szent Koronát pedig – ahogyan a legenda tartja – Szent Gábriel ark­angyal hozta el a magyarok első királyának. A díszítés művét teljesítik be a gyönyörű üvegablakok és a spanyol barokk mintára épült orgona. Ma imádkozzunk azért, hogy ez az épület felemelje az ide belépők lelkét és szellemét, de ne csak az általános megilletődöttség és a kellemes közérzet szintjéig, hanem az Istennel való találkozás magasságáig. Ez az a cél, amelyre az ember élete irányul, s ezért olyan nagyszerű, hogy ez a templom messziről is látható, és a lakótelep szürkeségéből kiemelkedve az ég felé mutat” – hangzott a főpásztor beszéde.
Erdő Péter végül azt is elmondta, templomszenteléskor úgy szokás, hogy az épületben elhelyezik a templom titulusát adó szent ereklyéit. Mivel azonban az angyalok szellemi lények, ezért a mostani ünnepen különleges ereklyéket kapott a gazdagréti templom. A főpásztor négy libanoni szent relikviáit adományozta a Szent Angyalok-templomnak, amelyeket a közel-keleti országban tett idei látogatása során kapott ajándékba. A bíboros azt kérte, hogy Szent Charbel, Szent Rafka, Szent Immakula és Boldog Stefan ereklyéinek köszönhetően a gazdagréti templom legyen olyan hely, ahol a hívek imáikkal fejezhetik ki szolidaritásukat a közel-keleti keresztények iránt.
A templom üvegablakai, Birgit Köblitz üvegművész alkotásai, a mennyei fények hangulatát idézik. Az istenháza faragott keresztútstációit Búza Barna szobrászművész készítette. A helyére került az új orgona is, amely a XVIII. századi ibériai, azon belül is a kasztíliai orgonák mintájára épült. Készítője a fóti Aeris Orgona Kft.
Az épületegyüttes október 1-jétől díszvilágítást is kapott, a kialakítás és a fenntartás költségeit Budapest Főváros Önkormányzata vállalta magára. A kupola üvegteteje és az égre mutató kereszt mindig az adott nap liturgikus színeiben világít majd. A Szent Angyalok-templom így az éjszaka sötétjében is a reménységet és a hitre szóló meghívást hirdeti.
Szederkényi Károly plébános sajtótájékoztatón jelentette be: a kormány ígéretet tett arra, hogy a templom további műszaki és gépészeti munkálataihoz, valamint a közösségi terek végleges kialakításához újabb támogatással járul hozzá. Elmondta továbbá, hogy a templom főbejáratától jobbra eső, Marko Ivan Rupnik és két apáca munkatársa szekkóival díszített, Pio atyáról elnevezett kápolna örökimádó kápolnaként működik majd.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .