Az egykori művészeti szalonok egyik méltó utódja, a Rózsavölgyi Café négy esztendeje, 2012 óta kényezteti az ínyenceket válogatott kamaraszínházi és kulináris finomságokkal. Egy örömteli véletlen (vagy szándékos tervezés?) folytán ez a születésnap egy nem mindennapi premier jóvoltából felejthetetlen ajándékkal lepte meg a Rózsavölgyi közönségét.
Száztíz éve született, és idén éppen harminc esztendeje hunyt el a XX. századi református magyar egyházzene kimagasló alakja, Gárdonyi Zoltán, aki 1941-től 1967-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzoraként fejtett ki szerteágazó tevékenységet. Orgonaművei és bibliai szövegű kórusművei egyedülálló értéket képviselnek a XX. századi európai egyházzenében. S Fia, Gárdonyi Zsolt zeneszerzőként, világszerte koncertező orgonaművészként és zeneelméleti munkássága által vált ismertté itthon és külföldön egyaránt. A Kecskeméti Református Egyházközség által szervezett hatrészes Gárdonyi-koncertsorozat márciusi eseményére érkezett haza feleségével. Vele beszélgettem szülővárosában, Budapesten az apáról fiúra szálló zeneszeretetről, az egyházzene és a hit kapcsolatáról, illetve a művészi zene missziós hatásáról.
Író, drámaíró, egyetemi tanár. Élettörténete önmagában is regényes, életműve és tevékenységeinek felsorolása pedig már-már enciklopédia-szócikk hosszúságú. Kitelepítés, Duna-delta, Marosvásárhely, Kolozsvár és Budapest, színházi előadások és egyetemi órák, drámák, versek, írások és elméletek jelzik a szövevényes életutat.
Számtalan remekművet hozott már létre a filmművészet. Évtizedei alatt az alkotók azt is megtanulták, hogy mivel és hogyan lehet hatni a nézőkre, miként lehet őket – akár jó, akár rossz értelemben – befolyásolni. Az biztos, hogy magam is fel tudnék sorolni néhány olyan filmet, melynek képei még ma is elevenen élnek bennem. Lenny Abrahamson A szoba című filmjét sem fogom egy ideig elfelejteni.
Várhatóan nyár elején jelenik meg Hunyadi János életét feldolgozó regénysorozatának nyolcadik kötete, A hit harcosa; és ha minden jól megy, karácsonyra napvilágot láthat a kilencedik rész is. Bán Mór történelmi ciklusával a legolvasottabb magyar írók sorába lépett. Nemcsak sikeres, hanem igen termékeny szerző is, aki nem volt rest, és egy baráti felhívásnak eleget téve „soron kívül” is emléket állított a nándorfehérvári diadalnak. Az immár spanyol nyelven is olvasható Isten katonái – 1456 című regény a sorsfordító történelmi esemény jelentőségére hívja fel a „feledékeny Nyugat” figyelmét. A beszélgetést azonban a Hunyadi saga végével kezdtük…
Pablo Picasso a Magyar Nemzeti Galériában – Picasso a modern művészet egyik legismertebb és talán legvitatottabb alkotója. Sokféle módon jellemezték őt és alkotásait az idők folyamán. Egykori művésztanáraim a Kisképzőben azt mondták róla, hogy „jó boltos”: nem csoda, hiszen már életében komoly pénzeket fizettek képeiért. Ahogy manapság mondani szokták: „megvalósította önmagát”, és még remekül meg is tudott élni a művészetéből. A legnagyobb vihart kavart képei kubista korszakában készültek. Messze szakadva az addig megszokott látványtól, apró darabokra bontott négyzetekből, háromszögekből álló figurákat, főleg asszonyokat festett az úgynevezett analitikus kubizmus jegyében. Ugyanazon a képen többféle nézőpont jelenik meg. A tömeg elveszti jelentőségét a felülettel szemben.
Mégis mit várjon az ember egy olyan filmtől, aminek a kezdő jelenetében a kötélről nemrég levágott öngyilkos egyszer csak feláll, és bizonytalan léptekkel elsétál a helyszínelők orra elől? Darabolós horrort? Misztikus thrillert? Malgorzata Szumowska lengyel rendező Test (Cialo) című filmje ebből is, abból is átemel egy-egy elemet, legfőképpen mégis egy rendhagyó családterápiáról mesél, megragadó empátiával és kuncogó humorral.
„Nem időzítettem a megjelenést az évfordulóra” – mondta Száraz Miklós György a szüleit, nagyszüleit, távolabbi őseit megidéző, s máris sok olvasót és kritikust elvarázsoló, Apám darabokban című nagyregényével foglalkozó interjúk egyikében. És ez a kijelentés maradéktalanul igaznak bizonyul a könyvvel való ismerkedés során, még akkor is, ha az anyai napló és az anyai-apai levélváltások újra meg újra felidézik számunkra, milyenek voltak az 1956-os forradalmi események Száraz György ex-politikai fogoly s szerelme, Marek Márta orvostanhallgató Budapesthez, illetve Szegedhez kötődő, nagyon különböző stílusú és ritmusú emlékeiben.
