Közelkép

A melegek házasságát engedélyező törvényjavaslat ellen

Százezrek vettek részt január 13-án Párizsban a François Hollande francia szocialista köztársasági elnök melegházasságot engedélyező törvényjavaslata elleni felvonulásokon.

A francia főváros négy pontjáról órákon át vonultak a tüntetők a Marsmező felé. Az Eiffel-torony lábánál elhelyezett óriáskivetítőn szereplő adatok szerint mintegy nyolcszázezer ember vett részt a tömegrendezvényen, a párizsi prefektúra hivatalos adatai szerint azonban csak mintegy háromszáznegyvenezren vonultak fel az utcákon.

A budai Várban a Kapisztrán téren kifeszített, kétszáz méter hosszú, egy méter széles ponyvára nyomtatva olvashatták a résztvevők az oroszországi Rudkinóban található központi emlékművön feltüntetett hősi halottak és eltűntek nevét, rendfokozatát és halálozási helyét. A budai Várban szentmisével, koszorúzással, virrasztással emlékeztek meg a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg katonáiról az urivi áttörés 70. évfordulóján, január 12-én.

Mértékadó című újságunkat e héttől négy oldallal kibővítettük, így a tévé- és rádióműsorok mellett a kultúra gazdag kínálata is helyet kap a lapban.
Az Új Emberben most induló Országjáró rovatunkban pedig hetente négy egyházmegye életéről olvashatnak. Célunk, hogy az ország minden plébániáján érezzék a katolikusok, hogy az Új Ember hozzájuk és róluk szól.

Könyvespolcra

Manapság egyre több olyan kiadvánnyal találkozhatunk, amelyek – a liturgikus szövegek mellett – lelki olvasmányt kínálnak az év minden napjára. Az Isten szava minden napra – melynek 2013-as kötete nemrég jelent meg az Új Ember gondozásában – a teljes Szentírást végigolvassa a vállalkozó szelleműekkel. Mindezt értelmező és elmélkedő módon teszi. Az Isten velünk van mindennap című könyv XVI. Benedek pápaságának első feléből vesz elő megfontolásra méltó eszmefuttatásokat, szintén napi beosztással. A Szent István Társulat Patres című kiadványa mindehhez – Szentírás és tanítóhivatal – hozzáteszi a szent hagyományt. E kötet ugyanis – amelynek összeállítója Perendy László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezetője – az első évezred irodalmából válogat úgy, hogy minden napra jusson átgondolnivaló.

Könyvespolcra

A szerzőpáros az Isten ablakain kitekintőknek, az életöröm kivételes birtokosainak, a nevetni vágyóknak ajánlja e könyvet: elsősorban megerősítésül. De jó volna, ha a nevetni nem tudók, az élet súlyos terhei alatt görnyedezők is a kezükbe vennék, mert olvasni egyszerűbb és olcsóbb, mint bármilyen gyógyszeres terápia. A megértett világ sokkal elviselhetőbb – állítja Bagdy Emőke, a népszerű klinikai szakpszichológus, akinek örök vitalitása és derűs életszemlélete sokaknak ad erőt a hétköznapokhoz. Pap János más területen tevékenykedik: a Zeneakadémia docense, zenei akusztikus, a hangok szintézisre törekvő kutatója. Publikációi, előadásai a hangokról, a hangszerekről, a nevetésről, a pedagógiai és a zenei humorról szólnak, s Bagdy Emőkéhez hasonlóan ő is igen karizmatikus személyiség.

Esztergom, egykor Magyarország fővárosa, majd a prímások városa, egyházi központ, Európa harmadik legnagyobb templomának otthona. A várhegyen álló számtalan magyar és katolikus emlékkel nekünk sokkal többet jelent ez a hely, mint egyszerűen egy szebb napokat látott kisváros. A jelenről kérdeztük a város múltját kitűnően ismerő tudós szakembereket: az Esztergomi Vármúzeum igazgatóját, Rezi Kató Gábort és Koditek Pált, a Cathedralis Tours igazgatóját, a múzeum idegenvezetőjét. Az esztergomi várban született Szent István király, de nekünk, katolikusoknak mi mindenről mesélnek még ezek a falak?

Világ-nézet katolikus szemmel

Mit gondolsz, ki vagy? Ezzel a hatásos címmel dobtak piacra egy vadonatúj fejlesztésű számítógépes családfakutató programot az Egyesült Államokban. Segítségével állítólag bárki egybegyűjtheti a felmenőit – persze csak akkor, ha igénybe veszi a megfelelő levéltárak katalógusait, online szolgáltatásait. (Éppenséggel ez csak az Államokban lehetséges, vagyis egy olyan országban, amelynek történelme 1776-ban kezdődött, ráadásul soha nem dúlták fel idegen hadak, s általában minden anyakönyv, okmány a helyén található. De próbáljon csak egy okos programozó valamelyik felvidéki vagy délvidéki família XVI. századi iratainak online utánajárni…)

Világ-nézet katolikus szemmel

A magyar parlament december 11-én – háromszázharminchárom igen szavazattal, hét tartózkodás mellett – a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánította január 19-ét. 1946-ban ugyanis ezen a napon indult el az első vagon Budaörsről. Ezzel a győztes hatalmak döntésének megfelelően kezdetét vette a magyarországi svábok kitelepítése. Országgyűlésünk most „tisztelettel adózik mindazok előtt, akik a megaláztatások, elhurcolások áldozatai voltak”.