A fontos összekötő kapcsok közé tartozik az Ír Madonnaként is ismert kegykép, amely Walter Lynch püspök révén került a győri székesegyházba a XVII. század derekán. A főpap menekülni kényszerült az angol csapatok elől, amelyek tűzzel-vassal irtották az ír katolikusokat. A festmény Győrben 1697. március 17-én, épp Szent Patrik napján vérrel könnyezett, és az idők során mindkét nép számára fontos szakrális tárggyá vált.
Arthur Griffith ír államférfi 1904-ben megjelentetett egy könyvet, amely a Magyar-
ország feltámadása: példa Írország számára címet viselte. A szerző a magyarok önrendelkezésükért folytatott XIX. századi küzdelmét állította honfitársai elé művében. James Joyce Ulysses című világhírű regényében a főhős apja Szombathelyről indul el, hogy új hazára leljen a Smaragd-szigeten. S talán említenünk sem kell, hogy ha Tar Lőrinc nem zarándokol el Írországba, a középkori latin nyelvű magyar irodalom egyik becses emlékével lennénk szegényebbek.
Láthatjuk tehát, hogy vallási, kulturális szálak és történelmi párhuzamok is összefűznek bennünket az írekkel. S talán az egyik legfontosabb: a XX. században mindkét nemzet megkísérelte a lehetetlent: kis népként fellázadt elnyomói ellen.
E két hősies történelmi tettnek – vagyis az 1916. húsvéti ír felkelésnek és az 1956-os magyar forradalomnak – állított emléket az a tárlat, amely sajnos csak nagyon rövid ideig volt látható a budapesti Pin-
tér Galériában. A kiállítás helyet adott az apai részről ír felmenőkkel rendelkező Martyn Ferenc festőművész (1899–1986) több alkotásának is. A két tárlatot Pat Kelly, Írország budapesti nagykövete és Michl József, Tata város polgármestere nyitotta meg.
Azt, hogy mi történt 1956 októberében Magyarországon, tudjuk, de hogy milyen harcok folytak Dublin utcáin 1916 véres húsvétján, arról kevesebb ismeretünk van. Az írek, akiknek a hazája a XVI. század végére angol uralom alá került, soha nem nyugodtak bele alávetett helyzetükbe, és többször is fellázadtak. A száz évvel ezelőtt történt húsvéti felkelés április 24-én robbant ki. A lázadás mindössze hat napig tartott. Vezetőit statáriális bíróság ítélte halálra és végeztette ki. A harcok során csaknem ötszáz ember vesztette életét. Az áldozatoknak több mint a fele civil volt. A lövedékek Dublin belvárosának egyes részeit romhalmazzá változtatták.
A Pintér Galéria kiállítása a magyar forradalmat és az ír felkelést egyaránt felidézte korabeli fotók segítségével. A két eseményt a szervezők William Butler Yeats ír költő Húsvét, 1916 című verséből és Márai Sándor Mennyből az angyal című költeményéből vett idézetekkel fűzték össze. (Yeats volt az, aki az íreket a Nyugat magyarjainak nevezte).
A galéria nagyobb termében kapott helyet Martyn Ferenc ír-magyar festő mintegy tíz képe, amelyek eredetileg a tatai városházán láthatók. Az alkotó, aki gyermekkorát a festőóriás Rippl-Rónai József házában töltötte, a kubizmus, szürrealizmus, majd az absztrakció mellett kötelezte el magát. Életművében visszatérő motívumként jelenik meg a szigetországra való megannyi utalás. Képein az európai kultúra jelképes vándora, a már említett Ulysses is fel-feltűnik. Összekötve a két népet, amelyeknek az elnyomatás után azzal is szembesülniük kellett, hogy a szabadság útja sem mentes az akadályoktól.
