Keresztény jelképek és emlékek az olimpia városában

Az ügy szóba került a parlamentben is, ahol David Cameron miniszterelnök kijelentette: a kormány a vonatkozó törvény módosítását fogja indítványozni, mert véleménye szerint a vallási jelképek viselése a hölgyek alapvető szabadságjogai közé tartozik, a munkahelyen is.

London, az olimpia városa, eredetét és történelmét tekintve keresztény, sőt katolikus világváros. Jártában-keltében például ilyen utcanévvel is találkozhat az ember: Ave Maria Lane. Az olimpiai faluba Saint Pancras (Szent Pongrác) állomásról indul a vonat. A londoni földalatti egyik állomását Charing Crossnak hívják. Nevét annak az I. Edward király által állíttatott tizenkét monumentális keresztnek egyikéről kapta, amelyek a király 1290-ben elhunyt feleségének temetési menetét szegélyezték. Innen a második megálló a Covent Garden nevet viseli, és annak a kertnek az emlékét őrzi, amelyet VIII. Henrik király vett el az apátságtól. Egy másik megálló neve Temple: itt volt a XII. században a templomos lovagok központja. A következő állomás Blackfriars. Ez azt jelenti, „fekete testvérek”. 1276 és 1538 között ugyanis ezen a helyen állt a domonkosok perjelsége. A közelben található a Blackfriars Bridge (a fekete testvérek hídja).

A bencések Westminster apátságát a XI. századi Hitvalló Edward király alapította és építtette. A londoni katolikusok érseksége is a Westminster nevet viseli. Kétszáztizenhat plébánia és négyszáznyolcvanezer katolikus tartozik hozzá. Amikor Nagy-Britannia legújabb kori történetével szembesülünk, szeretnénk a vallásszabadság szép példáin is épülni, és nem csupán az olimpia sportsikereinek örülni.