A belvárosi Szent Henrik és Kunigunda-plébániatemplomba Csehország távolabbi városaiból és a Felvidékről is érkeztek hívek, valamint Esterházy János cseh anyanyelvű helyi tisztelői is jelen voltak. A Balga Zoltán prágai magyar katolikus lelkésszel koncelebrált ünnepi szentmisén cseh nyelven mondott prédikációt Zdeněk Wasserbauer, a Prágai főegyházmegye általános helynöke, aki a szentmise elején tolmácsolta Dominik Duka bíboros szívélyes üdvözletét a prágai magyar katolikus közösségnek.
Az Esterházy Jánosért bemutatott szentmisén részt vett Pető Tibor, Magyarország prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Karel Schwarzenberg, a cseh parlament képviselőháza külügyi bizottságának elnöke, Pánczél Károly, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke, Leo Žídek, a Csehországi Politikai Foglyok Konföderációjának alelnöke, Roberto Malfatti, Esterházy János unokája, Kelemen Gertrúd, a Prágai Magyar Intézet igazgatója, Molnár Imre történész, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója, Martényi Árpád, a budapesti Esterházy János Emlékbizottság elnöke, Rákóczi Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének országos elnöke és a prágai civil szervezetek képviselői.
Cserháti Ferenc püspök prédikációjában rávilágított a mártírsorsú felvidéki politikus alakjára, és felhívta a figyelmet arra, hogy gróf Esterházy János olyan korban élt, amelyben a sátán újra megpróbálta eltéríteni az embert Istentől; gazdagságot, dicsőséget, hatalmat ígérve neki egy olyan istenellenes ideológiába kergette, amely megmutatta, mivé válik Isten képmása, ha elfordul Teremtőjétől, és sátáni sugallatok vezérlik tetteit. A két világháború borzalmai és következményei helyenként ma is ránk nehezednek, és további feszültségeket szítanak a népek között.
Az ünnepi szentmise végeztével a prágai magyar katolikus hívek a plébánia közösségi termében adtak fogadást az Esterházy Jánosra emlékezők számára. A szeretetvendégség után a program a Prágai Magyar Intézetben folytatódott, ahol Karel Schwarzenberg kijelentette, hogy Esterházy Jánost olyan személyiségek korábbi politikai cselekedetei miatt kellett eltávolítani, akik a második világháborút követően fontos szerepet játszottak a közéletben. A felvidéki magyar politikus elítélését az egykori csehszlovák állam nagy hibájának minősítette. A cseh külügyi bizottsági elnök rámutatott: „Közép-Európában a legnagyobb változást nem 1945, hanem 1918 jelentette, amikor felborult a korábbi ezeréves rend. Esterházy János a megváltozott geopolitikai helyzetben is védeni szerette volna nemzetét, de Csehszlovákiát, az új államot nem értette. 1939-ben ismét változott a helyzet, és Esterházy Szlovákiában maradt, hogy óvhassa a magyar kisebbséget. Ő volt a pozsonyi parlament egyetlen olyan képviselője, aki nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvényt.”
Németh Zsolt beszédében többek között kiemelte, hogy Esterházy János élete keresztényként, magyarként és európaiként is követendő példa a korunk Közép-Európájában élő népek számára.
Az egész napos megemlékezést szervező Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért polgári szervezet elnöke, Kocsis László beszédében hangsúlyozta, hogy a rendezvénnyel a felvidéki magyar politikus személyének rehabilitációjához, becsületének helyreállításához szeretnének hozzájárulni.
Forrás: Prágai Magyar Katolikus Lelkészség
