Egyházunk

A Pápai Missziós Művek éves találkozójáról

A Pápai Missziós Művek (PMM) az evangelizáció központi koordináló és támogató szervezete, amely 1995-től hazánkban is újra működik. Január 22-én az Isteni Ige Társasága, a verbita rend budatétényi lelkigyakorlatos házában az intézmény éves találkozóján beszámoltak az újraindulás óta eltelt évek eredményeiről.

– A misszió iránti elköteleződés serkentése érdekében az tűnt a legcélravezetőbbnek, hogy a PMM négy ágazata közül (Hitterjesztés műve, Szent Gyermekség műve, Szent Péter apostol műve és Missziós unió) a legkisebbek, a gyermekek felé fordulunk– mutatott rá beszámolójában Benvin Sebastian verbita szerzetes, a PMM magyarországi igazgatója. – Ma az ország tizenhét településén mintegy négyszázötven kis misszionárius tevékenykedik a szerte a világban náluk szerencsétlenebb körülmények között élő gyermektársaik érdekében. Az ő szolgálatukon keresztül szerveződik újra a PMM többi ágazata is – a programok, az éledező papi, szerzetesi hivatások ápolása vagy a helyi plébániaközösséggel, papsággal való együttműködés által.

XVI. Benedek január 29-én a Szentszéki Államtitkárság Államközi Kapcsolatok részlege bíborosi és püspöki tanácsának tagjává nevezte ki Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket.

Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke január 18-án hivatalában fogadta Israel Meir Laut, Tel-Aviv főrabbiját, aki kétnapos látogatásra érkezett hazánkba. A hetvenhárom éves Lau Lengyelországban született, hétévesen élte túl a holokausztot. 1971-ben Észak-Tel-Aviv rabbijává, majd 1983-ban az Izraeli főrabbinátus tagjává választották. 1993-ban lett Izrael főrabbija, ezt a posztot tíz éven keresztül töltötte be, ezután lett Tel-Aviv főrabbija. Életútjáért 2005-ben megkapta Izrael állam legmagasabb kitüntetését, az Izrael-díjat.

Látogatásának első napján A zsidó élet törvényei című könyvének bemutatóját tartották Budapesten, a VII. kerületben lévő Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. Felkereste a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontot, ahol megtekintette a zsinagógaépületet, az Áldozatok Emlékfalát és a magyar vészkorszak történetét bemutató állandó kiállítást. Lau, aki a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet elnöke, újságírói kérdésre elmondta, családi szálak fűzik Magyarországhoz, édesapja Eperjesen volt rabbi.

Megáldották a Mátyás-templom harangjait

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek január 23-án megáldotta a budavári Nagyboldogasszony-templom két újrahangolt és felújított, valamint négy új harangját. A két régi harangot november 26-án kiemelték a toronyból, és a passaui Rudolf Perner harangöntő üzemébe szállították, hogy összehangolják őket azzal a három új haranggal, amelyet szintén a passaui műhelyben öntöttek tavaly nyáron, Jézus Krisztus, XII. Piusz és II. János Pál pápa tiszteletére. A harangok december 16-án érkeztek a Mátyás-templom elé, ahol január végéig mindenki megtekintheti őket.

Az ünnepi eseményen megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök, Tarlós István főpolgármester és Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester is.

Az új harangokhoz elleningás harangszéket kellett készíteni, hogy megszólalásukkor a vízszintes irányú erők ne károsítsák a tornyot. Ez különleges műszaki kihívás volt. A négy új harang közül az említett három kétszáz, százötvenöt, illetve száztizenhét centiméter átmérőjű, súlyuk negyvenöt, tizenkilenc, illetve tizenöt mázsa. A Szent Margit tiszteletére öntött, száztíz kilogrammos kisharang Rudolf Perner ajándéka, és az eddigi lélekharang felváltására érkezett.

Elnökségi ülést tartott a CCEE és a COMECE

Január 13-án, Brüsszelben tartotta elnökségi ülését a CCEE (Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa) és a COMECE (az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa). Az ülésen részt vett Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke. Beszéltek többek között a két szervezet szociális bizottságainak együttműködéséről, az európai cigányság helyzetéről, a vallásszabadságról Európában és a világon, és válaszokat kerestek a gazdasági válság hatásaiból következő kérdésekre.

Szentmise és történelem a kolostor romjainál

Százak gyűltek össze a Margit-szigeti kolostor romjainál, ahol IV. Béla király leánya sok száz éve szerzetesként élt. Évtizedek óta szokás, hogy az egyházmegye főpásztora a Szent Margit égi születésnapjához közeli vasárnapon itt mutat be szentmisét. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek ebben az évben január 16-án délelőtt tett így, imádkozott a hívekkel hazánkért, a magyar népért. A tavaszias időben nagy tömeg gyűlt össze, hogy több katolikus iskola diákjaival együtt részt vegyenek a szertartáson.

A megújulófélben lévő Margit híd felől a romok felé sétálva egyre csökkent a város moraja. Az autók zaját átvette a bicikliző, labdázó gyerekek ricsaja, szüleik időről időre felhangzó fegyelmező szavai. Hatalmas öreg fák alatt baktattam a szentmise helyszínére, s Arany Jánosra gondoltam – kedves tölgyeit kerestem, és a múlt nyomai után kutattam tekintetemmel.

Január 16. és 23. között tartják világszerte, így Magyarországon is az ökumenikus imahetet a Krisztus-hívők egységéért. Az imahét alapigéje az Apostolok cselekedeteiből vett idézet: „…kitartottak az apostolok tanításában.”

Az ökumenikus imahét ünnepélyes megnyitása január 16-án, 18 órakor lesz Budapesten, a fasori református templomban. Ez az istentisztelet egyben Magyarország EU-elnökségének egyházi megnyitó ünnepsége is.

Szentmise hazánkért a Margit-szigeti kolostor romjainál

Az egyház január 18-án ünnepli Árpád-házi Szent Margit égi születésnapját. Az utóbbi évtizedekben hagyománnyá vált, hogy a Margit-szigeti kolostor romjainál, ahol IV. Béla lánya szerzetesként élt, az esztergomi érsekek hálaadó szentmisét mutatnak be hazánkért. Idén Erdő Péter bíboros január 16-án, vasárnap délelőtt 11 órakor mutatja be az ünnepélyes szentmisét, amelyre mindenkit szeretettel várnak.

Az ünnep lehetőséget ad arra, hogy Szent Margit erényekben gazdag életét újragondoljuk, és üzenetét a mai ember számára értelmezzük. A szerzetesnő erényei közül az egyik legszembetűnőbb az engesztelés volt. Korunkban talán érthetetlennek tűnik, hogy egy fiatal királylány miért tartotta fontosnak, hogy az Úr megbocsátó kegyelmét kérje, hiszen egész életét tisztaságban és szegénységben, kolostorok falai között élte. A róla szóló életrajzi írásokat olvasva azonban megkaphatjuk rá a választ: engesztelését Jézus keresztáldozatához kapcsolva a magyar népért ajánlotta fel.