Egyházunk

Mikor lesz a pápa és a moszkvai pátriárka találkozója?

Hilarion metropolita, a moszkvai ortodox patriarchátus külügyi hivatalának vezetője moszkvai sajtójelentések szerint november 26-án így nyilatkozott: „Naponta közelebb kerülünk a pápa és a pátriárka találkozójához.” Időpontot nem nevezett meg, és arról sem beszélt, egy ilyen találkozónak orosz részről milyen feltételei vannak. A metropolita XVI. Benedek most megjelent interjúkötetének arra a részletére reagált, ahol a pápa a Kirill pátriárkával való mielőbbi találkozására vonatkozó reményét fejezte ki. (KAP)

Kurt Koch bíboros Konstantinápolyban

November 30-án a szokásnak megfelelően szentszéki küldöttség vett részt a patriarchátus védőszentjének liturgikus ünnepnapján. A delegációt idén első alkalommal Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának új elnöke vezette. A szentatya üzenetében arról biztosítja a pátriárkát, hogy minden katolikus hívővel együtt csatlakozik hozzá, és hálát ad Istennek azokért a csodálatos dolgokért, amelyeket Szent András élete és vértanúhalála révén végbevitt. Őszinte hálájának ad hangot, amiért I. Bartholomaiosz pátriárka októberben nagylelkűen vendégül látta Rodosz szigetén az Európai Püspöki Konferenciák küldötteit. (VR)

Hogyan alakítsuk a holnap Európáját?

Az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) november 24-étől 26-áig tartotta plenáris ülését a belga fővárosban. A téma az európai populizmus volt. November 24-én vitaestet tartottak a holnap Európájának alakításáról. Felszólalt Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke, valamint Jacques Delors, az Európai Bizottság volt elnöke. Az érsek emlékeztetett rá, hogy az egységes Európa története nem a hatvan évvel ezelőtti Schuman-nyilatkozattal vagy az 1957-ben aláírt római szerződéssel kezdődött. Acél az egység megteremtése a különféle hagyományokkal és történelemmel rendelkező népek között, amelyek közös gyökere a kereszténység.

A bostoni érsek blogbejegyzéséből

A bostoni maraton céljának közelében április 15-én, helyi idő szerint délután 14 óra 50-kor két robbanás történt. Hárman életüket vesztették, és körülbelül száznyolcvan személy szenvedett sérüléseket. A közelben egy harmadik robbanószerkezetet is felfedeztek, amelyet a szakemberek sikeresen hatástalanítottak.
A merénylet elkövetésével egy csecsen származású testvérpárt gyanúsítanak. A rendőrség csak egyiküket tudta élve elfogni, de ő is súlyos sérüléseket szenvedett, kórházban ápolják. Az eddigi nyomozás alapján úgy tűnik, a tettesek önállóan cselekedtek, és egyetlen terrorszervezet sem vállalta magára a merényletet.

Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek április 12. és 14. között látogatást tett az angyalföldi Szent Lászlóplébánián. A plébános, Hajnal Róbert ebből az alkalomból összegyűjtötte az egyházközség aktív csoportjait, s mint elmondta, maga is meglepődött, milyen sokan vannak. „Számomra is újdonság volt, hányféle foglalkozás működik nálunk. Általában egyszerre zajlanak a csoporttalálkozások. Nekem legtöbbször plébániai hittanórám van, ezalatt az egyes közösségekkel mások foglalkoznak, például a káplánunk, vagy egy világi vezető” – mondta. Működik itt karitászcsoport, házascsoport, a kórházak és a szociális otthonok föltérképezésével foglalkozó betegellátó csoport, havi vagy heti rendszerességgel találkozó imacsoportok, férfiklub, felnőtt megtérők csoportja, nyugdíjasklub, több hittanos csoport minden korosztálynak, énekkar, gitáros énekkar, baba-mama klub. Rendszeresen szerveznek zarándokutakat, lelkigyakorlatokat, gyerektáborokat az egész egyházközségnek.

Emlékművet avattak április 20-án Szegeden. A Keresztény Szolidaritás Parkjában elhelyezett keresztes kő az 1915-ös népirtás során meggyilkolt több mint másfél millió örmény kereszténynek állít emléket.

Eucharisztikus kongresszust tartanak Vácott május 10–11-én az 1938-ban Budapesten megrendezett 34. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus 75. évfordulója alkalmából.

A megújulás ideje

A teremtés a kutató emberi értelem számára az egyik legnagyobb titok. Az ókori bölcsektől kezdve a kortárs természettudósokig nemzedékek egész sora kereste a választ a nagy kérdésekre: Honnan a világ? Miért van? Lehetne-e egészen másmilyen? Van-e előre kiszabott sorsa? Van-e egyáltalán értelmes belső rendje, struktúrája, vagy minden erőfeszítés, amelyet arra teszünk, hogy megismerjük, eleve kudarcra van ítélve?