Városunkban riadalom támadt, de erről én még nem tudtam azon a nyári estén – inkább már éjszakán –, amikor hazafelé sétáltam, s útközben gyönyörködtem a csillagokban, a leszállni készülő, már süllyedő utasszállító repülők fényében. Egyszer csak süvítő hang zavart meg: – Jaj, de megijesztettél! – Majd válogatott káromkodások következtek. A hang irányába fordulva felparázsló cigaretta fényét láttam felvillanni egy kis házikó formájú kukatárolóban, s közben záporoztak a keresetlen kifejezések.
Másnap reggel, munkába menet senkit nem találtam a kukatárolóban, de két tömött reklámszatyor meg egy összehajtogatott, vastag takaró arról árulkodott, hogy egy ide behúzódó hajléktalan ijesztgethetett az éjjel. Egy kutyát sétáltató hölgy közeledett felém. Látva, hogy a kis hajlékot szemlélem, fejcsóválva mondta: – Ebből még baj lesz! Valaki beköltözött ide, és mindenkivel ordibál. A kutyasétáltatókra meg bicskával támad rá! Biztosan drogos…
A következő napokban a fél város tudomást szerzett az új lakóról. Volt, aki étellel látta el, de a többség inkább „intézkedni” próbált. A rendőrség igazoltatta a férfit, és mindent rendben talált nála. Az önkormányzat emberei megállapították, hogy mind testileg, mind mentálisan ép. Ám a kutyasétáltató hölgy ragaszkodott a verziójához: biztosan drogos… Másfél hét után – úgy hírlik – egy hajléktalanok ellátásával foglalkozó intézmény mobil egységével végül hajlandó volt elmenni az emberünk, azóta senki sem látta.
Forgalmas nagyvárosi köztér. Csődület. Az aszfalton habzó szájjal vonaglik egy harminc körüli férfi. A körben állók tudni vélik, hogy kábítószer-túladagolás miatt lett rosszul. Találgatják, vajon a mentők vagy a rendőrség lesz-e a gyorsabb. A bámészkodókat határozott mozdulattal félretolva közeledik a magatehetetlen emberhez valaki. Lehajol, szakszerűen megteszi az első életmentő mozdulatokat, s mindenkit hátrébb parancsol. A kiérkező mentőkkel közli: epilepsziás roham. A mentősök köszönetet mondanak a szakszerű beavatkozásért…
A magyarországi attitűdvizsgálatok szerint a drogosok több mint egy évtizede a legelutasítottabb társadalmi rétegek közé tartoznak.
Mit tudunk róluk?!
