Az Európai Unió zászlaja Szűz Mária jelképeivel

 

Fotó: Europa.eu

 

Az Európai Uniót kezdettől fogva áthatotta a keresztény szellemiség. Az alapító atyák – ­Jean Monnet, Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide De Gasperi – olyan tervet dolgoztak ki, amely szerint az európai országok osztoznak az erőforrásokban és a feladatokban, hogy olyan egységet teremtsenek, amely biztosítja Európa termékenységét és békéjét. Schuman és Adenauer mélyen hívő katolikusok voltak, mindketten imádkoztak a strasbourgi székesegyházban látható Szeplőtelen Fogantatás-ábrázolás előtt, amelyen Máriát tizenkét csillagból álló korona övezi.
Az európai zászlót, az Európai Unió leg­ismertebb jelképét – amely korábban az Európa Tanács zászlaja volt – ott látjuk a középületeken, a rendszámtáblákon, a bankjegyeken és a pénzérméken, az iskolákban és az irodákban.
Hogyan született meg a zászló terve?
1950-ben az Európa Tanács pályázatot hirdetett egy olyan zászló megtervezésére, amely a kontinens jelképe lehet. Százegy pályaművet adtak be, köztük volt Arsène Heitz több terve is: végül az ő elképzelése lett a nyertes, a tizenkét csillag kék háttérben.
A véletlenek összjátékának köszönhető, hogy a pályázat eredményét 1955. december 8-án hirdették ki, éppen a szeplőtelen fogantatás ünnepén. A zászló először 1956. október 21-én lobogott épületen; mégpedig egy olyan épületen – a strasbourgi székesegyházon –, amellyel teljes összhangban van a keresztény, máriás szimbólum, amely az európai népek egységének jelképévé is vált.
Arsène Heitz a francia Lourdes Magazine című lapnak elmondta, honnan merített ihletet. Éppen akkoriban olvasta a párizsi de Bac utcai Mária-jelenések történetét, amelyben Labouré Szent Katalinnak megjelent a Szűzanya, s látomásban megmutatta neki egy csodás érme rajzolatát, és megkérte az érme terjesztésére. Heitz azt vallotta, ekkor született meg benne a kék háttérben látható tizenkét csillag képe, ahogyan Szűz Mária a Szeplőtelen Fogantatás e hagyományos ikonografikus ábrázolásán látható.
Kezdetben Heitz úgy kezelte az ötletét, mint az összes többit, de idővel kezdte egyre jobban érdekelni, sokat meditált rajta. Eszébe jutottak a Jelenések könyvének szavai: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból álló korona” (vö. Jel 12,1).
A zászló kék színe és a csillagok természetesen nem kifejezetten vallásos szimbólumok, tiszteletben tartják minden európai ember meggyőződését. Paul M. G. Lévy, az Európa Tanács első médiaigazgatója úgy magyarázta a képet a Gazdasági Tanácsnak, hogy a tizenkettes szám a teljesség jele – hiszen az ötvenes években sem a tanács, sem az Európai Közösség nem tizenkét tagországból állt.
Amikor az Európa Tanács elfogadta ezt a zászlót, sok más, kereszténységre utaló tervet utasított el. Ezek legtöbbjében a kereszt jelent meg az európai lélekhez közel álló jelképként.
Az Európa Tanács a zászló tervét 1955. december 8-án, szeplőtelen fogantatás ünnepén fogadta el. Ugyanez az intézmény a rá következő évben új üvegablakot adományozott a strasbourgi székesegyháznak. A Max Ingrand által tervezett üvegablak, amelyet 1956. október 21-én áldottak meg, a Jelenések könyvének egy jelenetét ábrázolja: Máriát a tizenkét csillagból álló koronával.

(TZs)

  • nod20

    Erősen vitatják kié volt a 12 csillagos verzió. Heitz szerint több tervezetet adott be különféle számú csillaggal. Lévy szerint Arsène Heitztől sok tervezetet nyújtott be, éscsk 15 csillagos tervezetet, nem tizenkettőt. Lévy csökkentette le 12-re, mert az szimetrikusabb volt.
    Forrás: google első találatai…